Film

A tanítónő

Mikrofilm

A tehetséggondozás ábrázolásának is megvannak a maga toposzai – ezek általában csupa pozitív dolgot állítanak mentor és tanítvány viszonyáról (Holt költők társasága, Good Will Hunting, Fedezd fel Forrestert!). Arról már kevesebb szó esik, hogy mennyi erőszak, önkény és hatalmi játszmázás vegyülhet az útegyengetésbe, talán a Whiplashben láthattunk egy igazán toxikus tanár-diák kapcsolatot (de ez a film sem volt mentes az abúzus romantizálásától).

Sara Colangelo ártatlanul kezdődő, de egyre rémisztőbb mélységekbe bukó filmje a mentori kapcsolat még ennél is komplexebb, sötétebb bugyraiba rángatja a nézőt. Lisa, az enyhén frusztrált, de nem tökéletesen boldogtalan óvónő egy nap meghallja, ahogy Jimmy nyugtalan járkálás közben szavalni kezd. A költészet iránt fogékony nő felfedezi a kisfiúban a poétát, és egyre ambivalensebb szenvedéllyel igyekszik táplálni a Jimmyben pislákoló lángot. Maggie Gyllenhaal borzongatóan lebegteti a figurát megszállottság és elhivatottság között: Lisa csak saját középszerűségét próbálja ellensúlyozni Jimmy mentorálásával? Rendben van-e, hogy először sajátjának hazudja a gyerek verseit, majd fellépteti egy exkluzív New York-i költőszalonban? Meddig mehet el egy tanár, ha azt tapasztalja, hogy környezete nem támogatja eléggé a gyermek tehetségét? Még az sem biztos, hogy Jimmy kényszeres verselése nem egy trauma­tizált gyermeki elme segélykiáltá­­-sa-e. Mindent és azok ellenkezőjét is sugallja A tanítónő, de épp így sikerül megmutatnia, hogy milyen érzékeny és egyben erőszakos a viszony felnőtt és gyermek között.

Forgalmazza az ADS Service

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”