A terror elsöpörte a Forrest Gump folytatását, pedig Diana hercegnő és OJ Simpson is benne lett volna

  • Szabó Ádám
  • 2019. március 25.

Mikrofilm

A 90-es évek ikonikus pillanatainál is ott sertepertélt volna Tom Hanks – az évtizednek szimbolikusan véget vető terrortámadás azonban mindent megváltoztatott.

A Forrest Gumppal kapcsolatban három hozzáállás ismert: egyesek haragszanak rá, amiért elvitte az Oscart a Ponyvaregény elől; mások azért utálják, mert megverte A remény rabjait is; és ott van talán a legnagyobb csoport, akiknek ez a kedvenc filmjük. Robert Zemeckis drámája annak idején óriási sikert aratott, a hat Oscar-díj mellett ez volt az év legnagyobb bevételű filmje; az inflációval számolva többet kaszált Amerikában, mint a tavalyi év legsikeresebb tengerentúli mozija, a Fekete párduc. Épp ezért meglepő, hogy nem érkezett folytatása – ahogy azonban Indiewire cikkéből kiderült, nem sokon múlott a dolog.

A film forgatókönyvét jegyző Eric Roth szerint

nagyon is tervben volt a folytatás,

ami az eredeti filmhez hasonlóan összemosta volna a főszereplő életét a történelem néhány ikonikus pillanatával – csak ezúttal a ’90-es években. A tervek szerint a főhős ott ült volna OJ Simpson Broncójának hátsó ülésén, amikor az hosszú órákig menekült a rendőrök elől; táncolt volna Diana hercegnővel a halála előtt; szerelmét pedig az amerikai történelem egyik legnagyobb terrortámadásában, az 1995-ös Oklahoma City-i robbantásban vesztette volna el; és Gump fia AIDS-ben szenvedett volna.

Roth egy nappal 9/11 előtt adta oda forgatókönyvét a rendezőnek – a WTC elleni terrortámadás azonban mindent megváltoztatott. Roth, Zemeckis és a főszerepet alakító Tom Hanks végül úgy döntöttek, hogy

a történtek után a film egyszerűen elvesztette jelentőségét.

Bár a Forrest Gump 2-ből nem lett semmi, Eric Roth azóta is sikert sikerre halmoz: ő írta A bennfentes, a München vagy a Benjamin Button különös élete forgatókönyvét is. A Forrest Gumpért kapott Oscarja mellett négyszer jelölték még díjra, legutóbb épp idén a Csillag születikért.

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.