A Filmalap már kétmillió forintot el is költött a Pappa pia 2 fejlesztési támogatására, a forgatókönyvet Kormos Anett írja, a film producere az első részt is jegyző Tőzsér Attila.
Azért írtuk a címben, hogy megosztó filmről van szó, mert a kritikusok egyöntetűen utálták, a közönség viszont kedvelte, legalábbis közel 230 ezren jegyet váltottak rá.
A Pappa pia ezzel a Vajna-korszak hatodik legnézettebb filmje lett.
| ||
Azért írtuk, hogy NER-kompatibilis, mert Varga Balázzsal, az ELTE tanárával és a Filmrendszerváltás című könyv szerzőjével éppen erről beszélgettünk 2017-ben. Idézzük a filmesztétát:
"Témáját tekintve a hazatérésről és hazatalálásról szól ez a rémes címmel megvert zenés vígjáték. „Magyarország jó hely, és neked itt van dolgod” – ez így önmagában egy tiszta, pozitív üzenet, aminek mégis politikai áthallása van, alkotói szándéktól függetlenül. Noha nem valószínű, hogy a Pappa piának célja lenne, hogy – a kormány sokmilliós kampányához hasonlatosan – megpróbálja hazacsábítani az Angliában dolgozó fiatalokat. Egyébként Csupó filmje a szexizmusával és maszkulin mintáival sem lóg ki a magyar filmes sodorból. Az igazi alfahím hazatér és itthon marad. A hamis alfahím nemcsak elbukik: az is kiderül róla, hogy női cipőket lopkod és azokat hordja. A női főhős feladja karriervágyait, nem lesz emberi jogi aktivista, mert a külföldi tanulásra félretett pénzét a csónakház megmentésére költi. Van tehát egy nagyon általános, mondhatni globális műfaji mintázat, és az töltekezik fel speciális helyi színekkel és kontextusokkal. Ezekben a dolgokban nem nehéz megtalálni a politikai olvasatot, de azért nem is kötelező. Én mondjuk sokkal szívesebben elemezném a filmet a műfaji minták felől, mert egy csomó bizonytalansága nem a ráolvasható politikai kontextusokból fakad. De hogy a Pappa pia NER-kompatibilitása átlagon felüli, az egyértelmű.
A jestkiző Vajna Tímeról azért írtunk a címben, mert így kezdődik a film, és akárhogy nézzük, ez mindenképp emlékezetes gesztus. Varga Balázst erről is kérdeztük anno. A válasz:
„A Filmalap nem azonos Vajnával, de Vajnának mint médiamogulnak és celebritásnak az árnyéka határozottan rávetül erre a filmre. A Pappa pia olyan politikai térben született, ami átértelmezhet motívumokat és befolyásolhatja, hogy mit gondolunk a filmről. A sztorihoz semmiben sem kapcsolódó nyitójelenet blődlijét még vérmérséklettől függően lehet cinizmusnak vagy éppen önironikus gegnek tartani.“
Blődlinek pedig azért neveztük ezt a nézőszámot tekintve mindenképp sikeres filmet, mert a Narancs kritikusa ezt írta róla bemutatása idején:
„Hogy a Pappa Pia mennyire nem szól másról, mint a közönség lenézéséről és átveréséről, azt a színészek is tudhatták, csupa rutin és manír, amit művelnek; arra a gyalázatos ripacskodásra pedig, amit Nagy Feró és Reviczky Gábor művel, nincsenek is szavak. Nem véletlenül nyilatkozta Stohl András a film forgatásáról a Blikknek: „Szinte felüdülés volt ide jönni. A Válótársak forgatása olyan megfeszített tempóban folyt, és folyik most is, hogy ide jártam pihenni.”
Az első részre az Filmalap bő egymilliárd forintot költött.
