Színház

Nincs bocsánat

Bocs, hogy élek

Kritika

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Egy bölcsészlány monológját halljuk, amelyben saját helyzetén, családi hátterén kívül a tágabb környezetének, a többi közt az iskolának a megosztottságai is megjelennek, az egészségügy, szépségipar, társadalmi megosztottság anomáliái mellett.

A cím arra az ellentmondásra is utal, ahogy mindenért bocsánatot kérünk, naponta több tucatszor, olyan dolgokért is, amelyekről nem tehetünk, ám épp akkor nem tudunk valóban bocsánatot kérni, amikor igazán helye lenne. Bocs, hogy élek – még… mondhatná magáról a független színházi szféra is, amelynek egyik, még talpon lévő képviselője a győri RÉV Színház. Ráadásul vidéken még nehezebb talpon maradni, azért is, mert kevés a játéklehetőség, a vidéki közönség csak néhány városban találkozik alternatív színházzal. A zalaegerszegi ZAZEE Kulturális Egyesület például a múzeum pincéjében fogad független előadásokat. A Kazamata Színház néven működő sorozat már a tizedik előadásnál tart, telt házakkal, nagy érdeklődéssel övezve. Az ilyen apró szigetek kis reményt, lélegzetvételnyi levegőt jelenthetnek a szférának. A RÉV Színház visszatérő vendége a sorozatnak.

Az előadás jelentős változtatása a könyvhöz képest, hogy itt nem egy, hanem három nő monológját halljuk. A három színésznő három eltérő hangot és stílust képvisel. Horváth Dóra hosszú szoknyájában, jó kislányos fehér blúzában a szülői, iskolai és társadalmi elvárásoknak megfelelni igyekvő bizonytalant, Tóvaj Ágnes a vagány, dühös lázadót, Kiss Tünde a magabiztosabb, higgadtabb fiatal nőt. A szerep megháromszorozása kitágítja, általános női tapasztalattá szélesíti a látottakat, ugyanakkor felerősíti az alapmű töredezettségét. A dramaturgiai keret a születés és a halál. Néhány egyszerű jelzéssel és egy gumikesztyűvel pontosan megteremtik a korántsem gyengéd születés légkörét, majd jelenetek során keresztül jutunk el a kiszolgáltatott, láthatatlanságba burkolt öregségig, hogy elhangozzék a hitetlenkedő mondat: „Bocs, de nem lehet ennyi az egész.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.