Film

A vágyak szigete

  • Szabó Ádám
  • 2020. március 20.

Mikrofilm

A film az azonos című, 1977 és 1984 között futó amerikai sorozat remake-je. Míg azonban a minket messziről elkerülő tévéműsor dráma és komédia sajátos elegye volt, Jeff Wadlow mozija horror igyekszik lenni. Hogy milyen? Néha az a habkönnyű fajta, amelyik a rémisztgetés helyett és között inkább vicces beszólásokban utazik, máskor misztikus, összeesküvésekben és sötét mágiában utazó, mi, nézők viszont akkor járunk a legrosszabbul, amikor a film pszichologizálni kezd, és a kísértő múltról, a traumák súlyáról és az elszalasztott lehetőségekről igyekszik gondolkodóba ejteni. Mindehhez ugyanis a rendezőnek eszköze, a szereplőknek pedig kedvük nem akadt.

A sztori szerint néhány szerencsés flótás érkezik a mesebeli szigetre, mely az ígéretek szerint minden vágyukat teljesíti – ha akarják, ha nem. Mi másra vágynának hőseink, mint bosszút állni gimis ellenségükön, nagyokat inni és csajozni, vagy épp katonásdit játszani. Később azonban kiderül, hogy mindennek a mókának súlyos ára van, ráadásul a kívánságok mögött titkok és drámák húzódnak. Ahogy az lenni szokott, hamarosan fény derül rá, hogy hőseink nem is olyan véletlenül kerültek oda – miután ez a fordulat bekövetkezik, a forgatókönyv elkezd minden hasonló véletlent valami jelentőséggel felruházni, az addigi tingli-tangli horrorocskát pedig az írók úgy cibálják egyik erőltetett fordulatból a másikba, hogy csak kapkodnánk a fejünket. Már ha érdekelne minket bármelyik figura sorsa, vagy az olyan apróságok, hogy miért csöpög mindenhonnan fekete víz, és mégis, ki a fene az a titokzatos Mr. Roarke.

Forgalmazza az InterCom

 

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.