A Watchmen alkotója torkig van a szuperhősfilmekkel
alan-moore-watchmen-marvel-dc-01_jgh3_top_story_lead.jpg
Alan Moore

A Watchmen alkotója torkig van a szuperhősfilmekkel

  • narancs.hu
  • 2020. október 13.

Mikrofilm

Trump, Brexit, infantilizálódott népesség – Alan Moore szerint minderről a képregényfilmek tehetnek.

Alan Moore, a kultikus Watchmen című képregény alkotója nem először adott hangot ellenszenvének a filmvilágot letaroló Marvel-univerzummal kapcsolatban. Még 2017-ben azt nyilatkozta, a szuperhősök popkulturális világra tett hatása elképesztően kínos, és nem kicsit aggodalmat keltő. Mint elmondta, annak idején ezek a képregények a 10-12 évesek számára készültek; a mai Marvel-mozik azonban azoknak a felnőtteknek szólnak, akik nem hajlandóak elengedni vagy a viszonylag komfortos gyerekkorukat, vagy a viszonylag komfortos 20. századot.

Mozifronton nem sok változott az elmúlt években: minden idők legnagyobb bevételű filmje egy szuperhősmozi lett, a Marvel az azt tulajdonló Disneyvel pedig soha nem látott módon uralja a filmvilágot. Nem csoda, hogy Moore álláspontja is ugyanaz maradt.

"Tim Burton Batmanje óta nem láttam szuperhősfilmet. Ezek a mozik megrontották a filmvilágot, és bizonyos szintig a kultúrát is"

– nyilatkozta. Továbbra is aggasztónak tartja, hogy több százezer felnőtt hosszú sorokban áll a filmszínházak előtt, hogy olyan mozikra váltsanak jegyet, melyeknek főhősei eredetileg, 50 évvel ezelőtt azért készültek, hogy tizenéveseket szórakoztassanak. "Úgy tűnik, ez valamiféle vágyakozásról szól, menekülésről a modern világ komplexitása elől, vissza a nosztalgikus gyerekkorba. Mindezt veszélyesnek, és a közönség infantizálásának tartom" – tette hozzá.

Moore szerint egyértelmű kapcsolat van a szuperhősökért rajongó közönség és a jelenlegi politikai helyzet között is:

úgy vélte, nem véletlen hogy 2016-ban, amikor az amerikaiak megválasztották Trumpot, az emberek pedig a Brexitre szavaztak, a 12 legnagyobb bevételt elérő filmből 6 szuperhősökről szólt. Arra a kérdésre, megnézi-e a manapság készült képregényfeldolgozásokat, így reagált: "Jézusom, dehogyis, egyiket se láttam. Az összes, ezekben szereplő figurát ellopták az eredeti alkotójuktól." Moore szerint a karakterek születésük idején, a '30-as évek környékén remekül működtek gyermekek szórakoztatására, azt azonban, hogy mindezt igyekeznek a felnőttek számára eladni, groteszknek tartja.

Alan Moore Watchmen című művét, melyet Dave Gibbonsszal együtt alkotott, a műfaj egyik legjobbjaként tartják számon. Egyedüli képregényként bekerült a Time "100 legjobb angol nyelvű regény" listájára is. A műből 2009-ben Zack Snyder készített filmadaptációt. Ekkorra Moore-nak annyira elege lett a gyatra feldolgozásokból, hogy a legenda szerint a fekete mágia gyakorlójaként megátkozta Snydert. Tavaly aztán Damon Lindelof minisorozatként folytatta a történetet a tévében –a minisorozat egészen zseniálisra sikerült, begyűjtött 11 Emmyt is, de Moore természetesen ettől a változattól is elhatárolódott; Lindelof pedig később bevallotta: valami misztikus módon ő is magán érezte Moore rosszallását.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.