A Watchmen alkotója torkig van a szuperhősfilmekkel
alan-moore-watchmen-marvel-dc-01_jgh3_top_story_lead.jpg
Alan Moore

A Watchmen alkotója torkig van a szuperhősfilmekkel

  • narancs.hu
  • 2020. október 13.

Mikrofilm

Trump, Brexit, infantilizálódott népesség – Alan Moore szerint minderről a képregényfilmek tehetnek.

Alan Moore, a kultikus Watchmen című képregény alkotója nem először adott hangot ellenszenvének a filmvilágot letaroló Marvel-univerzummal kapcsolatban. Még 2017-ben azt nyilatkozta, a szuperhősök popkulturális világra tett hatása elképesztően kínos, és nem kicsit aggodalmat keltő. Mint elmondta, annak idején ezek a képregények a 10-12 évesek számára készültek; a mai Marvel-mozik azonban azoknak a felnőtteknek szólnak, akik nem hajlandóak elengedni vagy a viszonylag komfortos gyerekkorukat, vagy a viszonylag komfortos 20. századot.

Mozifronton nem sok változott az elmúlt években: minden idők legnagyobb bevételű filmje egy szuperhősmozi lett, a Marvel az azt tulajdonló Disneyvel pedig soha nem látott módon uralja a filmvilágot. Nem csoda, hogy Moore álláspontja is ugyanaz maradt.

"Tim Burton Batmanje óta nem láttam szuperhősfilmet. Ezek a mozik megrontották a filmvilágot, és bizonyos szintig a kultúrát is"

– nyilatkozta. Továbbra is aggasztónak tartja, hogy több százezer felnőtt hosszú sorokban áll a filmszínházak előtt, hogy olyan mozikra váltsanak jegyet, melyeknek főhősei eredetileg, 50 évvel ezelőtt azért készültek, hogy tizenéveseket szórakoztassanak. "Úgy tűnik, ez valamiféle vágyakozásról szól, menekülésről a modern világ komplexitása elől, vissza a nosztalgikus gyerekkorba. Mindezt veszélyesnek, és a közönség infantizálásának tartom" – tette hozzá.

Moore szerint egyértelmű kapcsolat van a szuperhősökért rajongó közönség és a jelenlegi politikai helyzet között is:

úgy vélte, nem véletlen hogy 2016-ban, amikor az amerikaiak megválasztották Trumpot, az emberek pedig a Brexitre szavaztak, a 12 legnagyobb bevételt elérő filmből 6 szuperhősökről szólt. Arra a kérdésre, megnézi-e a manapság készült képregényfeldolgozásokat, így reagált: "Jézusom, dehogyis, egyiket se láttam. Az összes, ezekben szereplő figurát ellopták az eredeti alkotójuktól." Moore szerint a karakterek születésük idején, a '30-as évek környékén remekül működtek gyermekek szórakoztatására, azt azonban, hogy mindezt igyekeznek a felnőttek számára eladni, groteszknek tartja.

Alan Moore Watchmen című művét, melyet Dave Gibbonsszal együtt alkotott, a műfaj egyik legjobbjaként tartják számon. Egyedüli képregényként bekerült a Time "100 legjobb angol nyelvű regény" listájára is. A műből 2009-ben Zack Snyder készített filmadaptációt. Ekkorra Moore-nak annyira elege lett a gyatra feldolgozásokból, hogy a legenda szerint a fekete mágia gyakorlójaként megátkozta Snydert. Tavaly aztán Damon Lindelof minisorozatként folytatta a történetet a tévében –a minisorozat egészen zseniálisra sikerült, begyűjtött 11 Emmyt is, de Moore természetesen ettől a változattól is elhatárolódott; Lindelof pedig később bevallotta: valami misztikus módon ő is magán érezte Moore rosszallását.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

A puritán

A puritán már kora gyermekkorában nagyon puritán volt. Mondták is a pedagógusok a szülői értekezleten, hogy jó gyerek, csak egy kicsit puritán. Aztán, az értekezlet végén, hogy ne hallja a többi szülő, Aranka néni megsúgta, valójában a puritán a legpuritánabb az osztályban, meglehet, az egész iskolában, jobb lesz, ha odafigyelnek rá.

Költözik a hivatal

Lassan tíz éve jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a Várnegyedbe kell költöznie, a „Budapest I. kerület, Szentháromság tér 6. szám alatti ingatlanba”.

Fájni fog

A tengerentúlon immár hivatalos forrásból is áradnak az oltásszkeptikus sugalmazások, amelyeket egy gyanús vizsgálat hivatott alátámasztani. Az ilyesfajta nemzetközi példák itthon is felerősítik az oltáskerülők hangját.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.