A Watchmen alkotója torkig van a szuperhősfilmekkel
alan-moore-watchmen-marvel-dc-01_jgh3_top_story_lead.jpg
Alan Moore

A Watchmen alkotója torkig van a szuperhősfilmekkel

  • narancs.hu
  • 2020. október 13.

Mikrofilm

Trump, Brexit, infantilizálódott népesség – Alan Moore szerint minderről a képregényfilmek tehetnek.

Alan Moore, a kultikus Watchmen című képregény alkotója nem először adott hangot ellenszenvének a filmvilágot letaroló Marvel-univerzummal kapcsolatban. Még 2017-ben azt nyilatkozta, a szuperhősök popkulturális világra tett hatása elképesztően kínos, és nem kicsit aggodalmat keltő. Mint elmondta, annak idején ezek a képregények a 10-12 évesek számára készültek; a mai Marvel-mozik azonban azoknak a felnőtteknek szólnak, akik nem hajlandóak elengedni vagy a viszonylag komfortos gyerekkorukat, vagy a viszonylag komfortos 20. századot.

Mozifronton nem sok változott az elmúlt években: minden idők legnagyobb bevételű filmje egy szuperhősmozi lett, a Marvel az azt tulajdonló Disneyvel pedig soha nem látott módon uralja a filmvilágot. Nem csoda, hogy Moore álláspontja is ugyanaz maradt.

"Tim Burton Batmanje óta nem láttam szuperhősfilmet. Ezek a mozik megrontották a filmvilágot, és bizonyos szintig a kultúrát is"

– nyilatkozta. Továbbra is aggasztónak tartja, hogy több százezer felnőtt hosszú sorokban áll a filmszínházak előtt, hogy olyan mozikra váltsanak jegyet, melyeknek főhősei eredetileg, 50 évvel ezelőtt azért készültek, hogy tizenéveseket szórakoztassanak. "Úgy tűnik, ez valamiféle vágyakozásról szól, menekülésről a modern világ komplexitása elől, vissza a nosztalgikus gyerekkorba. Mindezt veszélyesnek, és a közönség infantizálásának tartom" – tette hozzá.

Moore szerint egyértelmű kapcsolat van a szuperhősökért rajongó közönség és a jelenlegi politikai helyzet között is:

úgy vélte, nem véletlen hogy 2016-ban, amikor az amerikaiak megválasztották Trumpot, az emberek pedig a Brexitre szavaztak, a 12 legnagyobb bevételt elérő filmből 6 szuperhősökről szólt. Arra a kérdésre, megnézi-e a manapság készült képregényfeldolgozásokat, így reagált: "Jézusom, dehogyis, egyiket se láttam. Az összes, ezekben szereplő figurát ellopták az eredeti alkotójuktól." Moore szerint a karakterek születésük idején, a '30-as évek környékén remekül működtek gyermekek szórakoztatására, azt azonban, hogy mindezt igyekeznek a felnőttek számára eladni, groteszknek tartja.

Alan Moore Watchmen című művét, melyet Dave Gibbonsszal együtt alkotott, a műfaj egyik legjobbjaként tartják számon. Egyedüli képregényként bekerült a Time "100 legjobb angol nyelvű regény" listájára is. A műből 2009-ben Zack Snyder készített filmadaptációt. Ekkorra Moore-nak annyira elege lett a gyatra feldolgozásokból, hogy a legenda szerint a fekete mágia gyakorlójaként megátkozta Snydert. Tavaly aztán Damon Lindelof minisorozatként folytatta a történetet a tévében –a minisorozat egészen zseniálisra sikerült, begyűjtött 11 Emmyt is, de Moore természetesen ettől a változattól is elhatárolódott; Lindelof pedig később bevallotta: valami misztikus módon ő is magán érezte Moore rosszallását.

Figyelmébe ajánljuk

A kávékapszula környezettudatos szemmel

  • Fizetett tartalom

A kávékapszula rendkívüli népszerűsége világszerte kétségtelen, ám a kényelmes és gyors kávézás mögött rejlő környezeti, gazdasági és társadalmi kérdések kevésbé kerülnek reflektorfénybe. Az alábbi írásunkban ezeket a fontos aspektusokat vizsgáljuk meg, hogy egy átfogó képet kapjunk a modern kávéfogyasztás egyik legmeghatározóbb trendjéről.

6 téma, ami ma már egyre kevésbé számít tabunak

  • Fizetett tartalom

A társadalom folyamatosan változik: átalakul, hogy milyen eszközöket használunk, hogy milyen elfoglaltságaink vannak a mindennapokban, hogy milyen tempóban éljük az életünket – és persze az is, hogy milyen témákat beszélünk meg nyíltan. Kétségtelen, hogy embere – és persze kultúrája – válogatja, mi számít tabunak és mi nem, de általánosságban azt láthatjuk, hogy a világ soha nem volt annyira nyitott és szabadelvű, mint ma.

Így válasszunk széket ülőmunkához

  • Fizetett tartalom

Az ülőmunka ugyan kényelmesnek tűnhet, viszont óriási terhet róhat az ízületeinkre és izmainkra is. Éppen ezért ajánlott egy valóban komfortos szék mellett dönteni, hogy még az igazán hosszú munkaórák után se fájjon a gerincünk vagy a derekunk. Hogyan érdemes széket választani az igényeinkhez mérten? Mutatjuk a pontos válaszokat!