Kizuhant a saját erkélyéről, miután két ország politikusait is megtévesztette

  • Gera Márton
  • 2018. szeptember 24.

Mikrofilm

Film készült Ashraf Marwanról. A The Angelben az a legjobb, hogy a történelmet az emberi dilemmák szemszögéből követjük. Kritika.

Már egyáltalán nem újdonság, mennyire belehúzott az utóbbi években a Netflix, és hogy ontja magából a saját gyártású sorozatokat és filmeket a szolgálató.

A jelenségről többször is írtunk már, ahogy az is tudható egy ideje, hogy csak idén 8 milliárd dollárt szeretnének elkölteni saját tartalomra. Ez persze azt is előrevetíti, hogy olyan filmek is átmennek a szűrőn, amikről nyilván tudják a Netflix fejesei, hogy biztosan nem fognak annyi embert érdekelni, mint egy Narcos vagy egy Daredevil.

A The Angel alighanem ilyen film lesz. Eleve homályos a címe (a Roger Moore-féle sorozat, vagy a szintén Simon Templarról szóló Val Kilmer-film biztosan sokaknak jut majd eszébe), olyan sztorit jár körül (az arab–izraeli konfliktust), ami valószínűleg nem kelti fel annyi ember figyelmét, mint a kolumbiai drogbáró kalandja. Mindezzel együtt Ariel Vromen filmje pont olyan lett, mint a sztori, amit bemutat: csavaros, feszült, és helyenként egészen sötét.

The Angel | Official Trailer [HD] | Netflix

The Angel, directed by Ariel Vromen, is the true story of Ashraf Marwan, who was Egyptian President Nasser's son-in-law, and special advisor and confidant to his successor Anwar Sadat, while simultaneously one of Israeli Intelligence's most precious assets of the 20th century. Only on Netflix, September 14.

Bár a The Angel Gamal Abden-Nasszer egyiptomi elnök regnálásának idején veszi fel a fonalat, valójában mégsem történelmi filmet kapunk. Pontosabban: a történelmet látjuk, csak éppen nem a vezetők szemszögéből, nem az elnöki rezidencia és a repülőgép utasteréből, hanem a 20. század egyik legizgalmasabb ügynöke, Ashraf Marwan szemszögéből.

Akinek nem mond semmit Marwan neve, valószínűleg nincs egyedül: az egyiptomi születésű férfiról csak a 2000-es évek elején derült ki, hogy az izraeli titkosszolgálatnak jelentett, miközben magas pozíciót töltött be az egyiptomi kormányban. Történt mindez a térség egyik legforróbb időszakában, az 1973-as jóm kippuri háború idején.

A Moszadnál csak Angyalnak nevezett Ashraf Marwan sztoriját meséli tehát a The Angel, és igazából az jár a legjobban, aki korábban semmit nem hallott a kémről. Mert annak tényleg olyan a film, mint a legjobb kémsztorik: a brit egyetemek világából ugrunk Egyiptomba, majd az izraeli beszervezés idejére, és közben folyton érezzük a feszültséget, ami vibrál a levegőben, amikor Marwan játssza a saját játékát, amit vélhetőleg eleinte szimpla bosszú vezérelt.

A férfi Nasszer veje volt, de az egyiptomi vezető soha nem ismerte el, és kapacitálta a lányát, hogy váljon el Marwantól. A férfi éppen emiatt ment el először egy telefonfülkéhez, hogy bejelentkezzen Izraelhez. Ha pedig ez még nem lenne elég, Marwannak sikerült elérnie, hogy mind Izraelben, mind Egyiptomban nemzeti hős legyen.

false

 

Fotó: Netflix

Mégsem az a legjobb a The Angelben, hogy elmondja ezt a kevéssé ismert történetet. Hiába nem történelmi film ugyanis ez, látjuk, hogyan alakul az arab–izraeli konfliktus, mi történik az országgal Nasszer halála után, és közben egy kémsztori is kibomlik a képernyőn. Egyedül arra nehéz magyarázatot találni, hogy miért ott fejezik be a filmet, ahol. Ashraf Marwan halála ugyanis csak említés szintjén szerepel a The Angelben, pedig az legalább olyan érdekes, mint az élete: a férfi 2007-ben zuhant ki londoni lakásának erkélyéről.

Bár a halál oka hivatalosan öngyilkosság, ezt nagyon sokan megkérdőjelezik, és úgy vélik, Izrael vagy Egyiptom titkosszolgálatának emberei végeztek Ashraf Marwannal.

A The Angel péntek óta megtekinthető a Netflixen.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik. Ajánlók, előzetesek, toplisták, és még sok minden más a Mikrofilmen!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.