Kizuhant a saját erkélyéről, miután két ország politikusait is megtévesztette

  • Gera Márton
  • 2018. szeptember 24.

Mikrofilm

Film készült Ashraf Marwanról. A The Angelben az a legjobb, hogy a történelmet az emberi dilemmák szemszögéből követjük. Kritika.

Már egyáltalán nem újdonság, mennyire belehúzott az utóbbi években a Netflix, és hogy ontja magából a saját gyártású sorozatokat és filmeket a szolgálató.

A jelenségről többször is írtunk már, ahogy az is tudható egy ideje, hogy csak idén 8 milliárd dollárt szeretnének elkölteni saját tartalomra. Ez persze azt is előrevetíti, hogy olyan filmek is átmennek a szűrőn, amikről nyilván tudják a Netflix fejesei, hogy biztosan nem fognak annyi embert érdekelni, mint egy Narcos vagy egy Daredevil.

A The Angel alighanem ilyen film lesz. Eleve homályos a címe (a Roger Moore-féle sorozat, vagy a szintén Simon Templarról szóló Val Kilmer-film biztosan sokaknak jut majd eszébe), olyan sztorit jár körül (az arab–izraeli konfliktust), ami valószínűleg nem kelti fel annyi ember figyelmét, mint a kolumbiai drogbáró kalandja. Mindezzel együtt Ariel Vromen filmje pont olyan lett, mint a sztori, amit bemutat: csavaros, feszült, és helyenként egészen sötét.

The Angel | Official Trailer [HD] | Netflix

The Angel, directed by Ariel Vromen, is the true story of Ashraf Marwan, who was Egyptian President Nasser's son-in-law, and special advisor and confidant to his successor Anwar Sadat, while simultaneously one of Israeli Intelligence's most precious assets of the 20th century. Only on Netflix, September 14.

Bár a The Angel Gamal Abden-Nasszer egyiptomi elnök regnálásának idején veszi fel a fonalat, valójában mégsem történelmi filmet kapunk. Pontosabban: a történelmet látjuk, csak éppen nem a vezetők szemszögéből, nem az elnöki rezidencia és a repülőgép utasteréből, hanem a 20. század egyik legizgalmasabb ügynöke, Ashraf Marwan szemszögéből.

Akinek nem mond semmit Marwan neve, valószínűleg nincs egyedül: az egyiptomi születésű férfiról csak a 2000-es évek elején derült ki, hogy az izraeli titkosszolgálatnak jelentett, miközben magas pozíciót töltött be az egyiptomi kormányban. Történt mindez a térség egyik legforróbb időszakában, az 1973-as jóm kippuri háború idején.

A Moszadnál csak Angyalnak nevezett Ashraf Marwan sztoriját meséli tehát a The Angel, és igazából az jár a legjobban, aki korábban semmit nem hallott a kémről. Mert annak tényleg olyan a film, mint a legjobb kémsztorik: a brit egyetemek világából ugrunk Egyiptomba, majd az izraeli beszervezés idejére, és közben folyton érezzük a feszültséget, ami vibrál a levegőben, amikor Marwan játssza a saját játékát, amit vélhetőleg eleinte szimpla bosszú vezérelt.

A férfi Nasszer veje volt, de az egyiptomi vezető soha nem ismerte el, és kapacitálta a lányát, hogy váljon el Marwantól. A férfi éppen emiatt ment el először egy telefonfülkéhez, hogy bejelentkezzen Izraelhez. Ha pedig ez még nem lenne elég, Marwannak sikerült elérnie, hogy mind Izraelben, mind Egyiptomban nemzeti hős legyen.

false

 

Fotó: Netflix

Mégsem az a legjobb a The Angelben, hogy elmondja ezt a kevéssé ismert történetet. Hiába nem történelmi film ugyanis ez, látjuk, hogyan alakul az arab–izraeli konfliktus, mi történik az országgal Nasszer halála után, és közben egy kémsztori is kibomlik a képernyőn. Egyedül arra nehéz magyarázatot találni, hogy miért ott fejezik be a filmet, ahol. Ashraf Marwan halála ugyanis csak említés szintjén szerepel a The Angelben, pedig az legalább olyan érdekes, mint az élete: a férfi 2007-ben zuhant ki londoni lakásának erkélyéről.

Bár a halál oka hivatalosan öngyilkosság, ezt nagyon sokan megkérdőjelezik, és úgy vélik, Izrael vagy Egyiptom titkosszolgálatának emberei végeztek Ashraf Marwannal.

A The Angel péntek óta megtekinthető a Netflixen.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik. Ajánlók, előzetesek, toplisták, és még sok minden más a Mikrofilmen!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.