Kizuhant a saját erkélyéről, miután két ország politikusait is megtévesztette

  • Gera Márton
  • 2018. szeptember 24.

Mikrofilm

Film készült Ashraf Marwanról. A The Angelben az a legjobb, hogy a történelmet az emberi dilemmák szemszögéből követjük. Kritika.

Már egyáltalán nem újdonság, mennyire belehúzott az utóbbi években a Netflix, és hogy ontja magából a saját gyártású sorozatokat és filmeket a szolgálató.

A jelenségről többször is írtunk már, ahogy az is tudható egy ideje, hogy csak idén 8 milliárd dollárt szeretnének elkölteni saját tartalomra. Ez persze azt is előrevetíti, hogy olyan filmek is átmennek a szűrőn, amikről nyilván tudják a Netflix fejesei, hogy biztosan nem fognak annyi embert érdekelni, mint egy Narcos vagy egy Daredevil.

A The Angel alighanem ilyen film lesz. Eleve homályos a címe (a Roger Moore-féle sorozat, vagy a szintén Simon Templarról szóló Val Kilmer-film biztosan sokaknak jut majd eszébe), olyan sztorit jár körül (az arab–izraeli konfliktust), ami valószínűleg nem kelti fel annyi ember figyelmét, mint a kolumbiai drogbáró kalandja. Mindezzel együtt Ariel Vromen filmje pont olyan lett, mint a sztori, amit bemutat: csavaros, feszült, és helyenként egészen sötét.

The Angel | Official Trailer [HD] | Netflix

The Angel, directed by Ariel Vromen, is the true story of Ashraf Marwan, who was Egyptian President Nasser's son-in-law, and special advisor and confidant to his successor Anwar Sadat, while simultaneously one of Israeli Intelligence's most precious assets of the 20th century. Only on Netflix, September 14.

Bár a The Angel Gamal Abden-Nasszer egyiptomi elnök regnálásának idején veszi fel a fonalat, valójában mégsem történelmi filmet kapunk. Pontosabban: a történelmet látjuk, csak éppen nem a vezetők szemszögéből, nem az elnöki rezidencia és a repülőgép utasteréből, hanem a 20. század egyik legizgalmasabb ügynöke, Ashraf Marwan szemszögéből.

Akinek nem mond semmit Marwan neve, valószínűleg nincs egyedül: az egyiptomi születésű férfiról csak a 2000-es évek elején derült ki, hogy az izraeli titkosszolgálatnak jelentett, miközben magas pozíciót töltött be az egyiptomi kormányban. Történt mindez a térség egyik legforróbb időszakában, az 1973-as jóm kippuri háború idején.

A Moszadnál csak Angyalnak nevezett Ashraf Marwan sztoriját meséli tehát a The Angel, és igazából az jár a legjobban, aki korábban semmit nem hallott a kémről. Mert annak tényleg olyan a film, mint a legjobb kémsztorik: a brit egyetemek világából ugrunk Egyiptomba, majd az izraeli beszervezés idejére, és közben folyton érezzük a feszültséget, ami vibrál a levegőben, amikor Marwan játssza a saját játékát, amit vélhetőleg eleinte szimpla bosszú vezérelt.

A férfi Nasszer veje volt, de az egyiptomi vezető soha nem ismerte el, és kapacitálta a lányát, hogy váljon el Marwantól. A férfi éppen emiatt ment el először egy telefonfülkéhez, hogy bejelentkezzen Izraelhez. Ha pedig ez még nem lenne elég, Marwannak sikerült elérnie, hogy mind Izraelben, mind Egyiptomban nemzeti hős legyen.

false

 

Fotó: Netflix

Mégsem az a legjobb a The Angelben, hogy elmondja ezt a kevéssé ismert történetet. Hiába nem történelmi film ugyanis ez, látjuk, hogyan alakul az arab–izraeli konfliktus, mi történik az országgal Nasszer halála után, és közben egy kémsztori is kibomlik a képernyőn. Egyedül arra nehéz magyarázatot találni, hogy miért ott fejezik be a filmet, ahol. Ashraf Marwan halála ugyanis csak említés szintjén szerepel a The Angelben, pedig az legalább olyan érdekes, mint az élete: a férfi 2007-ben zuhant ki londoni lakásának erkélyéről.

Bár a halál oka hivatalosan öngyilkosság, ezt nagyon sokan megkérdőjelezik, és úgy vélik, Izrael vagy Egyiptom titkosszolgálatának emberei végeztek Ashraf Marwannal.

A The Angel péntek óta megtekinthető a Netflixen.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik. Ajánlók, előzetesek, toplisták, és még sok minden más a Mikrofilmen!

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?