Film

Alita: A harc angyala

  • Szabó Ádám
  • 2019. március 21.

Mikrofilm

Érdekesek a filmtrendek: tíz évvel a világ legnagyobb bevételű mozijának bemutatója után az Avatar mintha kiesett volna a kollektív emlékezetből, a most bemutatott Alita pedig a ráragadt wannabe-Avatar címkével együtt is jobbára érdektelenségbe ütközött a mozikban.

Pedig James Cameron még évekkel a na’vi-románc előtt felfigyelt Kisiro Jukito mangájára, de aztán Pandora világa úgy maga köré csavarta, hogy azóta se tud onnan szabadulni. Az Alita-projektet addig pöccintgette maga előtt, míg minden ötlet és eredetiség ki nem halt belőle – gyorsan le is adta Robert Rodrigueznek, aki mellett a döntéskor a Kémkölykök-sorozat valószínűleg sokkal többet nyomott a latba, mint mondjuk a Sin City.

A sztori szerint évekkel a Föld nagy részét elpusztító bukás után járunk. A magasban, Zalem városában élnek a kivételezettek, akiket a lenti Roncsváros lát el étellel-energiával, cserébe ide hullik a fenti világ szemete. Így kerül a földre Alita is, a kiborgtestű, de emberi agyú robot, kinek szemével mi is felfedezhetjük a világot – túl sok újdonságot nem tartogat: szegénység, mocsok és bábeli zűrzavar, szerelemmel és barátsággal fűszerezve. Akadnak még számító üzletemberek, kedves és kevésbé kedves fejvadászok, egy halálosan veszélyes verseny, és egy mindent látó gonosz.

Az Alitában nemcsak hogy semmi eredeti nincs, de ráadásul olyan közismert koppintásokhoz nyúlik vissza, mint az Elysium, a Rollerball vagy az Éhezők viadala. Amit a javára lehet írni, hogy egy percig sem veszi magát komolyan, és a látvány valóban első osztályú.

Forgalmazza a Fórum Hungary

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.