Andy Vajna történelmi öröksége: betyár, Bartók, csikó, Trianon és a többiek

  • narancs.hu
  • 2019. május 9.

Mikrofilm

Sándor Petőfi likes this.

Mit tavaly megírtuk tizennégy filmtervet díjazott a Magyar Nemzeti Filmalap, amely a magyar történelem eseményeit, sorsfordító pillanatait és alakjait megjelenítő filmötletek megírására hirdetett pályázatot.

Az ötletpályázatot azután írta ki a Filmalap, hogy a kormánysajtóban, élén a Magyar Időkkel olyan kultúrharcot vizionáló cikkek jelentek meg, amelyek még Andy Vajnát sem kímélték. A Szakács Árpád névre hallgató ügyeletes kultúrítész többek között azon kesergett, hogy miért nem készül több nagyjátékfilm a magyar történelemről.

A Filmalap nem is volt rest lépni, kiírták a történelmi filmes programot, melynek keretében tizennégy filmterv fejlesztését támogatják – a korábbi egymillió forintos díjazást követően tervenként további 2,5 milliós forgatókönyvfejlesztési támogatással is.

false

A nyertes művek főhősei között Bartók Béla és Báthory Anna éppúgy megtalálható, mint Szendrey Júlia és Petőfi Sándor, hogy Balassi Bálintról már ne is beszéljünk.

Megtudhatjuk továbbá – már ha valóban megvalósulnak a tervek –, hogy milyen volt

  • férfi papírokkal nőnek lenni Bem seregében
  • 56-os forradalmárnak lenni a Mecsekben
  • magyar kalóznak lenni "török sajkák és végvári naszádok kereszttüzében"
  • válogatott focistának lenni a Rákosi-érában
  • utolsó nógrádi betyárként létezni
  • és csikónak lenni az 1848-1849-es szabadságharc után.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.