Váratlan formában tér vissza az Amélie csodálatos élete

  • Szabó Ádám
  • 2019. május 7.

Mikrofilm

A sorozat ötletét elutasította a rendező, a Broadway-változat megbukott – akkor mégis mi jöhet?

A tüneményes francia film 2001-es bemutatásakor hatalmas sikert aratott: egy csapásra sztárt csinált a főszereplő Audrey Tautou-ból, 5 Oscarra, köztük a Legjobb idegennyelvű film és a Legjobb eredeti forgatókönyv díjára is jelölték (igaz, egyet sem nyert meg), az elmúlt 18 év alatt pedig igazi közönségkedvenc kultfilmmé nemesedett.

A rendező, Jean-Pierre Jeunet azóta se tudta megismételni a sikert; az Indiewire-nek viszont azt nyilatkozta, a mozi 20. évfordulóján ismét visszatérne Amélie-hez.Legutóbbi filmje a 2013-as T. S. Spivet különös utazása volt, ami nemcsak vegyes fogadtatásba részesült, de a rendező az amerikai terjesztésért felelős producerrel, Harvey Weinsteinnel is összekülönbözött, aki a filmen bosszulta meg, hogy Jeunet nem volt hajlandó a kívánalmai szerint újravágni a mozit.

Azóta Weinsteint elsodorták botrányok,

de Jeunet sem jutott újra lehetőséghez. Szerinte azért, mert filmjei pajzán hangulatúak, manapság pedig az ilyeneknek nem igazán áll a zászló.

Ma már valószínűleg bemutatkozó filmjéhez, a Delicatessenhez sem tudna elég pénzt felhajtani, mert a képregényfilmek és folytatások világában egy borús hangulatú szatíra túl kockázatosnak számítana.

false

 

Fotó: imdb

Következő projektjében épp ezért visszatérne legnagyobb sikeréhez: áldokumentumfilmet készítene, melyben az Amélie elkészültét dolgozná fel. Egy olyan komédiát képzelt el, mint Peter Jackson Forgotten Silver című 1995-ös tévéfilmje, mely a mozi születését idézi meg egy képzeletbeli úttörő filmes figuráján keresztül.

„Csak egy kis hülyéskedés lesz, valami vicces, és remélhetőleg olcsón elkészíthető dolog” – nyilatkozta. Korábban többször megkeresték, hogy készítsen tévésorozatot Amélie kalandjaiból, de ezt rossz ötletnek tartotta: nem tetszett neki, hogy nem Audrey Taotou alakítaná a főszerepet, se az, hogy egy több epizódos történet a mozifilmnél is többet kóstálna; ráadásul az állandó építkezések miatt a párizsi forgatás is problémás lenne.

Néhány éve azonban jó pénzért áldását adta,

hogy musical készüljön a moziból – a Broadway-változatot 2017 márciusában mutatták be, de mindössze két hónap után levették a műsorról. Jeunet nem látta az előadást, de mai napig bánja, hogy belement a dologba – egyedül az vigasztalja, hogy az érte kapott pénzből tudott jótékonykodni.

Jean-Pierre Jeunet

Jean-Pierre Jeunet

Fotó: Wikipédia

Az áldokumentumfilm mellett a rendező több projekten is dolgozik. Egy animációs filmet készítene például a Mr. Hublot című rövid animációval Oscart nyerő Laurent Witz partnereként, illetve van egy másik terve is, melynek az érzékiség áll a középpontjában – Harvey Weinstein óta azonban egy ilyen filmre szintén nehéz pénzt szerezni. Épp ezért lehet, hogy ezt az ötletét hajlandó lenne tévéformátummá átdolgozni.

Legutóbb Casanova történetével vágott bele a sorozatok világába, pilotja viszont nem kapott berendelést az Amazontól – e keserű emlék miatt tartózkodik attól, hogy streamingszolgáltatókkal dolgozzon.

Van viszont egy harmadik ötlete is, egy robotos komédia, mely a mesterséges intelligenciát venné górcső alá. Azt nyilatkozta, ha erre sem kap pénzt, mégis megpróbálkozna a Netflixszel.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.