Viták és találgatások kereszttüzében: kaphat-e Oscart a Bosszúállók: Végjáték?
endgame.jpg

Viták és találgatások kereszttüzében: kaphat-e Oscart a Bosszúállók: Végjáték?

  • Szabó Ádám
  • 2019. május 9.

Mikrofilm

11 év és 22 film betetőzése megérdemelné az elismerést?

Ritkán jár film akkora felhajtással, mint a legújabb Bosszúállók-mozi: bevételei már bemutatás előtt rekordokat döntögettek, jelenleg 2,2 milliárd dollárral pedig ez minden idők második legtöbb bevételt hozó filmje; így az Avatar 2,7 milliárdos rekordja is lőtávon belülre került. Ráadásul nem csak a nézők vannak oda a filmért, hanem a kritikusok is: Rotten Tomatoeson 95 százalékon áll az értékelése, Metacriticen pedig 100-ból 78 pontot érdemelt ki.

A hatalmas siker hatására egyből beindultak a találgatások,

vajon az Oscaron is diadalmaskodhatnak-e Vasemberék – vagy legalább odaférnek-e a főbb kategóriákba. Immár hagyomány, hogy az Akadémia minden évben megkínálja Legjobb film Oscar-jelölésével a legjobb kritikákat kapó box office-sikereket: a Bohém rapszódia, a Dunkirk, a Mentőexpedíció vagy a Mad Max – A harag útja csak néhány példa az elmúlt évekből. És persze ott van a Fekete párduc is az idei gáláról: az éltető kritikák, a hatalmas bevétel és a feketék reprezentativitását éltető kulturális szenzáció végre áttörte azt az üvegplafont, amit A sötét lovagnak 2009-ben még nem sikerült, és első szuperhősfilmként befért a Legjobb film kategória jelöltjei közé. Amint az Indiewire cikke is megjegyzi, mindez bíztató lehet a Végjáték számára, de kétséges, hogy ez elég az üdvösséghez: végtére is a Fekete párduc csak a gála mellékszereplője lehetett. Emellett több olyan érv szólt mellette, ami a Bosszúállók mellől hiányzik: Ryan Coogler elismert, díjnyertes rendező, míg a Russo testvéreknél a Marvel-filmek számítottak az első igazán nagy dobásoknak; a Párduc technikai szempontból is kiemelkedőnek számított (nem hiába nyert végül 3 Oscart), míg a Bosszúállókban semmi olyat nincs a zene vagy épp a jelmezek terén, amit eddig még nem láttunk. És ez az egyik legnagyobb hátránya: míg a Fekete Párduc önmagában is megállja a helyét, a Végjáték nemcsak hogy a Bosszúállók harmadik része, de egy 22 részes filmfolyam befejező epizódja.

Pedig ha van valami, amit műfaji filmeknél is ritkábban díjaznak, azok a folytatások és rebootok

(persze mindkettőre vannak szabályt erősítő példák: előbbire ott A víz érintése, utóbbira A keresztapa 2 vagy A tégla).

Más viszont úgy gondolja, épp ezért jár ki neki az elismerés: Alex Ross Perry függetlenfilmes szerint soha nem láthattunk még olyan mértékű filmes vállalkozást, mint amibe a Marvel belefogott – a Végjáték pedig mindennek tökéletes betetőzése, egy ekkora filmtörténeti mérföldkőnek pedig igenis jár az Oscar. Az ő egyik legfőbb érve megegyezik a rajongókéval: A gyűrűk ura – A király visszatér a Bosszúállókhoz kísértetiesen hasonló, ambiciózus projekt volt kiemelkedő bevétellel és kitörő kritikai és rajongói lelkesedéssel; végül a rekordokat beállítva 11 Oscart vihetett haza. A legnagyobb különbség a két film között az alkotók és az alapanyag respektje. Bár a képregényeket egyre többen ismerik el művészetként, még mindig sehol nincsenek az olyan irodalmi művek megbecsüléséhez képest, mint amilyenek J. R. R. Tolkien könyvei. Ráadásul A gyűrűk urát rendező Peter Jackson már a trilógia előtt is ismertebb név volt, elsősorban kis költségvetésű horrorjai és a Mennyei teremtmények című dráma miatt; míg a Bosszúállók rendezőinek filmográfiájában a Marvel-mozik előtt olyan címek állnak, mint a Balfékek és Az ítélet: család című szitkomok, vagy épp az Én, a nő plusz egy fő és a Széftörők című vígjátékok. Jacksont tehát sokkal komolyabban vették művészként, ami igenis számít egy olyan, a változások ellenére még mindig vaskalapos szervezetnél, mint az Oscart odaítélő Akadémia.

Hasonló problémák adódnak, ha egy olyan másik népszerű oscaros példával hasonlítjuk össze a Bosszúállókat, mint az Avatar. Persze utóbbi jelöléséhez is kellettek az elképesztő bevételek, ezen felül viszont ott álltak még a film mellett a forradalmi technikai megoldások, valamint egy Oscar-díjas rendezőzseni is – mint tudjuk, a Végjáték ezek egyikével sem rendelkezik. Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a Bosszúállók nem A király visszatér, a Fekete párduc vagy az Avatar, hanem inkább a Harry Potter-széria nyomdokaiba lép majd. A varázslótanonc kalandjai szintén megrengették a kasszákat, az utolsó epizódja pedig nemcsak az év egyik legmagasabb bevételű, de a legjobb kritikákat kapó filmje is volt 2011-ben. Ennek ellenére

hiába lobbiztak érte, mindössze sminkjei, díszletei és vizuális effektusai miatt jelölték;

ráadásul ezeket se nyerte meg – ahogy elődei sem.

Ennél a Végjáték azért többen reménykedhet – illetve akad számára még egy utolsó szalmaszál, ha főkategóriás aranyszobrocskákra vágyik: Robert Downey Jr. Vasember megformálójának alakítását mindenki egyöntetűen élteti, ráadásul két Oscar-jelölésével egy elismert színészről van szó, aki egyik nominációját (Trópusi vihar) egy vígjátékkal vívta ki, ami mai napig ritkának számít. Ha a Bosszúállók-őrület kitart év végéig, és a férfiszínészek mezőnye nem lesz túl erős, még akár be is férhet a Legjobb mellékszereplők közé.

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.