Viták és találgatások kereszttüzében: kaphat-e Oscart a Bosszúállók: Végjáték?
endgame.jpg

Viták és találgatások kereszttüzében: kaphat-e Oscart a Bosszúállók: Végjáték?

  • Szabó Ádám
  • 2019. május 9.

Mikrofilm

11 év és 22 film betetőzése megérdemelné az elismerést?

Ritkán jár film akkora felhajtással, mint a legújabb Bosszúállók-mozi: bevételei már bemutatás előtt rekordokat döntögettek, jelenleg 2,2 milliárd dollárral pedig ez minden idők második legtöbb bevételt hozó filmje; így az Avatar 2,7 milliárdos rekordja is lőtávon belülre került. Ráadásul nem csak a nézők vannak oda a filmért, hanem a kritikusok is: Rotten Tomatoeson 95 százalékon áll az értékelése, Metacriticen pedig 100-ból 78 pontot érdemelt ki.

A hatalmas siker hatására egyből beindultak a találgatások,

vajon az Oscaron is diadalmaskodhatnak-e Vasemberék – vagy legalább odaférnek-e a főbb kategóriákba. Immár hagyomány, hogy az Akadémia minden évben megkínálja Legjobb film Oscar-jelölésével a legjobb kritikákat kapó box office-sikereket: a Bohém rapszódia, a Dunkirk, a Mentőexpedíció vagy a Mad Max – A harag útja csak néhány példa az elmúlt évekből. És persze ott van a Fekete párduc is az idei gáláról: az éltető kritikák, a hatalmas bevétel és a feketék reprezentativitását éltető kulturális szenzáció végre áttörte azt az üvegplafont, amit A sötét lovagnak 2009-ben még nem sikerült, és első szuperhősfilmként befért a Legjobb film kategória jelöltjei közé. Amint az Indiewire cikke is megjegyzi, mindez bíztató lehet a Végjáték számára, de kétséges, hogy ez elég az üdvösséghez: végtére is a Fekete párduc csak a gála mellékszereplője lehetett. Emellett több olyan érv szólt mellette, ami a Bosszúállók mellől hiányzik: Ryan Coogler elismert, díjnyertes rendező, míg a Russo testvéreknél a Marvel-filmek számítottak az első igazán nagy dobásoknak; a Párduc technikai szempontból is kiemelkedőnek számított (nem hiába nyert végül 3 Oscart), míg a Bosszúállókban semmi olyat nincs a zene vagy épp a jelmezek terén, amit eddig még nem láttunk. És ez az egyik legnagyobb hátránya: míg a Fekete Párduc önmagában is megállja a helyét, a Végjáték nemcsak hogy a Bosszúállók harmadik része, de egy 22 részes filmfolyam befejező epizódja.

Pedig ha van valami, amit műfaji filmeknél is ritkábban díjaznak, azok a folytatások és rebootok

(persze mindkettőre vannak szabályt erősítő példák: előbbire ott A víz érintése, utóbbira A keresztapa 2 vagy A tégla).

Más viszont úgy gondolja, épp ezért jár ki neki az elismerés: Alex Ross Perry függetlenfilmes szerint soha nem láthattunk még olyan mértékű filmes vállalkozást, mint amibe a Marvel belefogott – a Végjáték pedig mindennek tökéletes betetőzése, egy ekkora filmtörténeti mérföldkőnek pedig igenis jár az Oscar. Az ő egyik legfőbb érve megegyezik a rajongókéval: A gyűrűk ura – A király visszatér a Bosszúállókhoz kísértetiesen hasonló, ambiciózus projekt volt kiemelkedő bevétellel és kitörő kritikai és rajongói lelkesedéssel; végül a rekordokat beállítva 11 Oscart vihetett haza. A legnagyobb különbség a két film között az alkotók és az alapanyag respektje. Bár a képregényeket egyre többen ismerik el művészetként, még mindig sehol nincsenek az olyan irodalmi művek megbecsüléséhez képest, mint amilyenek J. R. R. Tolkien könyvei. Ráadásul A gyűrűk urát rendező Peter Jackson már a trilógia előtt is ismertebb név volt, elsősorban kis költségvetésű horrorjai és a Mennyei teremtmények című dráma miatt; míg a Bosszúállók rendezőinek filmográfiájában a Marvel-mozik előtt olyan címek állnak, mint a Balfékek és Az ítélet: család című szitkomok, vagy épp az Én, a nő plusz egy fő és a Széftörők című vígjátékok. Jacksont tehát sokkal komolyabban vették művészként, ami igenis számít egy olyan, a változások ellenére még mindig vaskalapos szervezetnél, mint az Oscart odaítélő Akadémia.

Hasonló problémák adódnak, ha egy olyan másik népszerű oscaros példával hasonlítjuk össze a Bosszúállókat, mint az Avatar. Persze utóbbi jelöléséhez is kellettek az elképesztő bevételek, ezen felül viszont ott álltak még a film mellett a forradalmi technikai megoldások, valamint egy Oscar-díjas rendezőzseni is – mint tudjuk, a Végjáték ezek egyikével sem rendelkezik. Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a Bosszúállók nem A király visszatér, a Fekete párduc vagy az Avatar, hanem inkább a Harry Potter-széria nyomdokaiba lép majd. A varázslótanonc kalandjai szintén megrengették a kasszákat, az utolsó epizódja pedig nemcsak az év egyik legmagasabb bevételű, de a legjobb kritikákat kapó filmje is volt 2011-ben. Ennek ellenére

hiába lobbiztak érte, mindössze sminkjei, díszletei és vizuális effektusai miatt jelölték;

ráadásul ezeket se nyerte meg – ahogy elődei sem.

Ennél a Végjáték azért többen reménykedhet – illetve akad számára még egy utolsó szalmaszál, ha főkategóriás aranyszobrocskákra vágyik: Robert Downey Jr. Vasember megformálójának alakítását mindenki egyöntetűen élteti, ráadásul két Oscar-jelölésével egy elismert színészről van szó, aki egyik nominációját (Trópusi vihar) egy vígjátékkal vívta ki, ami mai napig ritkának számít. Ha a Bosszúállók-őrület kitart év végéig, és a férfiszínészek mezőnye nem lesz túl erős, még akár be is férhet a Legjobb mellékszereplők közé.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.