Viták és találgatások kereszttüzében: kaphat-e Oscart a Bosszúállók: Végjáték?
endgame.jpg

Viták és találgatások kereszttüzében: kaphat-e Oscart a Bosszúállók: Végjáték?

  • Szabó Ádám
  • 2019. május 9.

Mikrofilm

11 év és 22 film betetőzése megérdemelné az elismerést?

Ritkán jár film akkora felhajtással, mint a legújabb Bosszúállók-mozi: bevételei már bemutatás előtt rekordokat döntögettek, jelenleg 2,2 milliárd dollárral pedig ez minden idők második legtöbb bevételt hozó filmje; így az Avatar 2,7 milliárdos rekordja is lőtávon belülre került. Ráadásul nem csak a nézők vannak oda a filmért, hanem a kritikusok is: Rotten Tomatoeson 95 százalékon áll az értékelése, Metacriticen pedig 100-ból 78 pontot érdemelt ki.

A hatalmas siker hatására egyből beindultak a találgatások,

vajon az Oscaron is diadalmaskodhatnak-e Vasemberék – vagy legalább odaférnek-e a főbb kategóriákba. Immár hagyomány, hogy az Akadémia minden évben megkínálja Legjobb film Oscar-jelölésével a legjobb kritikákat kapó box office-sikereket: a Bohém rapszódia, a Dunkirk, a Mentőexpedíció vagy a Mad Max – A harag útja csak néhány példa az elmúlt évekből. És persze ott van a Fekete párduc is az idei gáláról: az éltető kritikák, a hatalmas bevétel és a feketék reprezentativitását éltető kulturális szenzáció végre áttörte azt az üvegplafont, amit A sötét lovagnak 2009-ben még nem sikerült, és első szuperhősfilmként befért a Legjobb film kategória jelöltjei közé. Amint az Indiewire cikke is megjegyzi, mindez bíztató lehet a Végjáték számára, de kétséges, hogy ez elég az üdvösséghez: végtére is a Fekete párduc csak a gála mellékszereplője lehetett. Emellett több olyan érv szólt mellette, ami a Bosszúállók mellől hiányzik: Ryan Coogler elismert, díjnyertes rendező, míg a Russo testvéreknél a Marvel-filmek számítottak az első igazán nagy dobásoknak; a Párduc technikai szempontból is kiemelkedőnek számított (nem hiába nyert végül 3 Oscart), míg a Bosszúállókban semmi olyat nincs a zene vagy épp a jelmezek terén, amit eddig még nem láttunk. És ez az egyik legnagyobb hátránya: míg a Fekete Párduc önmagában is megállja a helyét, a Végjáték nemcsak hogy a Bosszúállók harmadik része, de egy 22 részes filmfolyam befejező epizódja.

Pedig ha van valami, amit műfaji filmeknél is ritkábban díjaznak, azok a folytatások és rebootok

(persze mindkettőre vannak szabályt erősítő példák: előbbire ott A víz érintése, utóbbira A keresztapa 2 vagy A tégla).

Más viszont úgy gondolja, épp ezért jár ki neki az elismerés: Alex Ross Perry függetlenfilmes szerint soha nem láthattunk még olyan mértékű filmes vállalkozást, mint amibe a Marvel belefogott – a Végjáték pedig mindennek tökéletes betetőzése, egy ekkora filmtörténeti mérföldkőnek pedig igenis jár az Oscar. Az ő egyik legfőbb érve megegyezik a rajongókéval: A gyűrűk ura – A király visszatér a Bosszúállókhoz kísértetiesen hasonló, ambiciózus projekt volt kiemelkedő bevétellel és kitörő kritikai és rajongói lelkesedéssel; végül a rekordokat beállítva 11 Oscart vihetett haza. A legnagyobb különbség a két film között az alkotók és az alapanyag respektje. Bár a képregényeket egyre többen ismerik el művészetként, még mindig sehol nincsenek az olyan irodalmi művek megbecsüléséhez képest, mint amilyenek J. R. R. Tolkien könyvei. Ráadásul A gyűrűk urát rendező Peter Jackson már a trilógia előtt is ismertebb név volt, elsősorban kis költségvetésű horrorjai és a Mennyei teremtmények című dráma miatt; míg a Bosszúállók rendezőinek filmográfiájában a Marvel-mozik előtt olyan címek állnak, mint a Balfékek és Az ítélet: család című szitkomok, vagy épp az Én, a nő plusz egy fő és a Széftörők című vígjátékok. Jacksont tehát sokkal komolyabban vették művészként, ami igenis számít egy olyan, a változások ellenére még mindig vaskalapos szervezetnél, mint az Oscart odaítélő Akadémia.

Hasonló problémák adódnak, ha egy olyan másik népszerű oscaros példával hasonlítjuk össze a Bosszúállókat, mint az Avatar. Persze utóbbi jelöléséhez is kellettek az elképesztő bevételek, ezen felül viszont ott álltak még a film mellett a forradalmi technikai megoldások, valamint egy Oscar-díjas rendezőzseni is – mint tudjuk, a Végjáték ezek egyikével sem rendelkezik. Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a Bosszúállók nem A király visszatér, a Fekete párduc vagy az Avatar, hanem inkább a Harry Potter-széria nyomdokaiba lép majd. A varázslótanonc kalandjai szintén megrengették a kasszákat, az utolsó epizódja pedig nemcsak az év egyik legmagasabb bevételű, de a legjobb kritikákat kapó filmje is volt 2011-ben. Ennek ellenére

hiába lobbiztak érte, mindössze sminkjei, díszletei és vizuális effektusai miatt jelölték;

ráadásul ezeket se nyerte meg – ahogy elődei sem.

Ennél a Végjáték azért többen reménykedhet – illetve akad számára még egy utolsó szalmaszál, ha főkategóriás aranyszobrocskákra vágyik: Robert Downey Jr. Vasember megformálójának alakítását mindenki egyöntetűen élteti, ráadásul két Oscar-jelölésével egy elismert színészről van szó, aki egyik nominációját (Trópusi vihar) egy vígjátékkal vívta ki, ami mai napig ritkának számít. Ha a Bosszúállók-őrület kitart év végéig, és a férfiszínészek mezőnye nem lesz túl erős, még akár be is férhet a Legjobb mellékszereplők közé.

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

Szerbia kontra Szerbia: az ország, amely saját magával vív harcot

  • Végel László
Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő. A Vučić-rezsim azonban nem hátrál.