Animációs sorozatként folytatódik a Stranger Things

  • narancs.hu
  • 2023. április 11.

Mikrofilm

A földöntúli kalandoknak nincs vége az ötödik évaddal.

Nehéz felmérni a Stranger Things popkulturális jelentőségét, hiszen a sorozat még mindig tart, de a Duffer testvérek filmjének hatása már most is szemmel látható: behozta a mainstreambe a 80-as évek iránti nosztalgiát, valamint a korszakra jellemző játékok és zenék soha nem voltak ilyen divatosak, ahogy a családi filmek keretéből kilépő, fiatalok főszereplésével készülő tinikalandok sem. A Stranger Things nélkül a Netflix sem válhatott volna a világot leuraló streamingkirállyá, arról nem is beszélve, hogy a főszereplőkből is egy csapásra világsztárok váltak: elég a még mindig csak 19 éves Millie Bobby Brownra vagy David Harbourra gondolnunk.

A sorozat a 2024-ben érkező ötödik évaddal fejeződik majd be, a Tótágas világa azonban nem zárja be kapuit: a Netflix animációs formában bővítené tovább a Stranger Things-univerzumot. „Mindig is az álmaink között szerepelt egy animációs Stranger Things, ami azokat a szombat reggeli meséket idézni, amelyeken felnőttünk és amelyekért odáig voltunk. Az, hogy ez az álmunk most valóra válhat, egészen elképesztő” – nyilatkozták a Duffer testvérek. A sorozat fejlesztéséért azonban az az Eric Robles lesz felelős, aki korábban olyan animációkon dolgozott, mint a RoboCop: Alpha Commando vagy a Billy és Mandy kalandjai a Kaszással; író-producerként pedig a Fanboy & Chum Chum, valamint a Glitch Techs című animációs sorozatok köthetőek a nevéhez.

Maguk Dufferék sem távolodnak el azonban teljesen az általuk teremtett világtól: Upside Down Pictures névvel saját produkciós irodát hoztak létre tavaly, amelynek segítségével több Stranger Thingshez köthető projektet kezdtek el fejleszteni. Ezek között szerepel egy színdarab és egy élőszereplős spinoff is. Emellett dolgoznak a Death Note: A Halállista, valamint a Stephen King-Peter Straub horrorszerző páros jegyezte A talizmán adaptációján is.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.