Remake készül A félelem béréből

  • narancs.hu
  • 2023. április 12.

Mikrofilm

A robbanóanyaggal megrakodott teherautó a Netflixen robog majd tovább.

Miután úgy néz ki, Hollywood sokadjára falta fel majd köpte ki saját klasszikusait, az egyre szaporodó streamingplatformok olthatatlan tartaloméhsége által hajtva a stúdiók új területekre merészkednek: immár divattá vált az idegennyelvű mozik és művészfilmek adaptációja is. Ott van David Cronenberg Agyfürkészőkje, vagy épp Két test, egy lélek című klasszikusa, melyek sorozatformában élednek újjá. Az Oscar-díjas koreai csodafilm, az Élősködők ugyancsak a tévében folytatódhat, míg Fred Zinneman 1973-as akciójából, A Sakál napjából az Oscar-díjas Eddie Redmayne főszereplésével készül remake.

A következő ilyen alkotás a francia Henri-Georges Clouzot 1953-as ikonikus filmje, A félelem bére, melyet Clouzot bátyjával közösen írt Georges Arnaud regénye alapján. A film Berlinben Aranymedvét, Cannes-ban a fesztivál nagydíját, míg a BAFTA-n a legjobb film elismerését nyerte el. Szokás Hitchcock legjobbjaihoz, vagy épp A Sierra Madre kincséhez hasonlítani, abban azonban elég nagy a konszenzus, hogy ez a filmtörténet egyik legemlékezetesebb és legnagyobb hatású thrillerje, a főszerepben Yves Montand-nal. A sztori Közép-Amerikában játszódik, ahol négy kalandor arra vállalkozik, hogy elvisz két, nitroglicerinnel megrakott teherautót az 500 kilométerre található célhoz.

Clouzot klasszikusából 1977-ben William Friedkin már készített adaptációt A félelem ára címmel, amit Quentin Tarantino például az eredetinél is többre tartja (az egyik főszerepet Roy Scheider játssza). Kérdés, a legújabb változat felér-e majd bármelyikhez is. Az új remake rendezője az a Julien Leclercq, aki olyan, kevésbé emlékezetes akciófilmeket rendezett eddig, mint a Chrysalis – Az emlékrabló, a Gibraltár, a Fűrészpor és vér, vagy épp A francia őrszem. A félelem bérét azzal a Hamid Hlioua-val adaptálja majd a Netflixre, akivel együtt készítette a platformra a Rablók: A sorozat című krimisorozatot. A főbb szerepeket Franck Gastambide, Alban Lenoir, Ana Girardot és Sofiane Zermani alakítják majd, a premier jövőre várható. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.