Remake készül A félelem béréből

  • narancs.hu
  • 2023. április 12.

Mikrofilm

A robbanóanyaggal megrakodott teherautó a Netflixen robog majd tovább.

Miután úgy néz ki, Hollywood sokadjára falta fel majd köpte ki saját klasszikusait, az egyre szaporodó streamingplatformok olthatatlan tartaloméhsége által hajtva a stúdiók új területekre merészkednek: immár divattá vált az idegennyelvű mozik és művészfilmek adaptációja is. Ott van David Cronenberg Agyfürkészőkje, vagy épp Két test, egy lélek című klasszikusa, melyek sorozatformában élednek újjá. Az Oscar-díjas koreai csodafilm, az Élősködők ugyancsak a tévében folytatódhat, míg Fred Zinneman 1973-as akciójából, A Sakál napjából az Oscar-díjas Eddie Redmayne főszereplésével készül remake.

A következő ilyen alkotás a francia Henri-Georges Clouzot 1953-as ikonikus filmje, A félelem bére, melyet Clouzot bátyjával közösen írt Georges Arnaud regénye alapján. A film Berlinben Aranymedvét, Cannes-ban a fesztivál nagydíját, míg a BAFTA-n a legjobb film elismerését nyerte el. Szokás Hitchcock legjobbjaihoz, vagy épp A Sierra Madre kincséhez hasonlítani, abban azonban elég nagy a konszenzus, hogy ez a filmtörténet egyik legemlékezetesebb és legnagyobb hatású thrillerje, a főszerepben Yves Montand-nal. A sztori Közép-Amerikában játszódik, ahol négy kalandor arra vállalkozik, hogy elvisz két, nitroglicerinnel megrakott teherautót az 500 kilométerre található célhoz.

Clouzot klasszikusából 1977-ben William Friedkin már készített adaptációt A félelem ára címmel, amit Quentin Tarantino például az eredetinél is többre tartja (az egyik főszerepet Roy Scheider játssza). Kérdés, a legújabb változat felér-e majd bármelyikhez is. Az új remake rendezője az a Julien Leclercq, aki olyan, kevésbé emlékezetes akciófilmeket rendezett eddig, mint a Chrysalis – Az emlékrabló, a Gibraltár, a Fűrészpor és vér, vagy épp A francia őrszem. A félelem bérét azzal a Hamid Hlioua-val adaptálja majd a Netflixre, akivel együtt készítette a platformra a Rablók: A sorozat című krimisorozatot. A főbb szerepeket Franck Gastambide, Alban Lenoir, Ana Girardot és Sofiane Zermani alakítják majd, a premier jövőre várható. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.