Remake készül A félelem béréből

  • narancs.hu
  • 2023. április 12.

Mikrofilm

A robbanóanyaggal megrakodott teherautó a Netflixen robog majd tovább.

Miután úgy néz ki, Hollywood sokadjára falta fel majd köpte ki saját klasszikusait, az egyre szaporodó streamingplatformok olthatatlan tartaloméhsége által hajtva a stúdiók új területekre merészkednek: immár divattá vált az idegennyelvű mozik és művészfilmek adaptációja is. Ott van David Cronenberg Agyfürkészőkje, vagy épp Két test, egy lélek című klasszikusa, melyek sorozatformában élednek újjá. Az Oscar-díjas koreai csodafilm, az Élősködők ugyancsak a tévében folytatódhat, míg Fred Zinneman 1973-as akciójából, A Sakál napjából az Oscar-díjas Eddie Redmayne főszereplésével készül remake.

A következő ilyen alkotás a francia Henri-Georges Clouzot 1953-as ikonikus filmje, A félelem bére, melyet Clouzot bátyjával közösen írt Georges Arnaud regénye alapján. A film Berlinben Aranymedvét, Cannes-ban a fesztivál nagydíját, míg a BAFTA-n a legjobb film elismerését nyerte el. Szokás Hitchcock legjobbjaihoz, vagy épp A Sierra Madre kincséhez hasonlítani, abban azonban elég nagy a konszenzus, hogy ez a filmtörténet egyik legemlékezetesebb és legnagyobb hatású thrillerje, a főszerepben Yves Montand-nal. A sztori Közép-Amerikában játszódik, ahol négy kalandor arra vállalkozik, hogy elvisz két, nitroglicerinnel megrakott teherautót az 500 kilométerre található célhoz.

Clouzot klasszikusából 1977-ben William Friedkin már készített adaptációt A félelem ára címmel, amit Quentin Tarantino például az eredetinél is többre tartja (az egyik főszerepet Roy Scheider játssza). Kérdés, a legújabb változat felér-e majd bármelyikhez is. Az új remake rendezője az a Julien Leclercq, aki olyan, kevésbé emlékezetes akciófilmeket rendezett eddig, mint a Chrysalis – Az emlékrabló, a Gibraltár, a Fűrészpor és vér, vagy épp A francia őrszem. A félelem bérét azzal a Hamid Hlioua-val adaptálja majd a Netflixre, akivel együtt készítette a platformra a Rablók: A sorozat című krimisorozatot. A főbb szerepeket Franck Gastambide, Alban Lenoir, Ana Girardot és Sofiane Zermani alakítják majd, a premier jövőre várható. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.