Remake készül A félelem béréből

  • narancs.hu
  • 2023. április 12.

Mikrofilm

A robbanóanyaggal megrakodott teherautó a Netflixen robog majd tovább.

Miután úgy néz ki, Hollywood sokadjára falta fel majd köpte ki saját klasszikusait, az egyre szaporodó streamingplatformok olthatatlan tartaloméhsége által hajtva a stúdiók új területekre merészkednek: immár divattá vált az idegennyelvű mozik és művészfilmek adaptációja is. Ott van David Cronenberg Agyfürkészőkje, vagy épp Két test, egy lélek című klasszikusa, melyek sorozatformában élednek újjá. Az Oscar-díjas koreai csodafilm, az Élősködők ugyancsak a tévében folytatódhat, míg Fred Zinneman 1973-as akciójából, A Sakál napjából az Oscar-díjas Eddie Redmayne főszereplésével készül remake.

A következő ilyen alkotás a francia Henri-Georges Clouzot 1953-as ikonikus filmje, A félelem bére, melyet Clouzot bátyjával közösen írt Georges Arnaud regénye alapján. A film Berlinben Aranymedvét, Cannes-ban a fesztivál nagydíját, míg a BAFTA-n a legjobb film elismerését nyerte el. Szokás Hitchcock legjobbjaihoz, vagy épp A Sierra Madre kincséhez hasonlítani, abban azonban elég nagy a konszenzus, hogy ez a filmtörténet egyik legemlékezetesebb és legnagyobb hatású thrillerje, a főszerepben Yves Montand-nal. A sztori Közép-Amerikában játszódik, ahol négy kalandor arra vállalkozik, hogy elvisz két, nitroglicerinnel megrakott teherautót az 500 kilométerre található célhoz.

Clouzot klasszikusából 1977-ben William Friedkin már készített adaptációt A félelem ára címmel, amit Quentin Tarantino például az eredetinél is többre tartja (az egyik főszerepet Roy Scheider játssza). Kérdés, a legújabb változat felér-e majd bármelyikhez is. Az új remake rendezője az a Julien Leclercq, aki olyan, kevésbé emlékezetes akciófilmeket rendezett eddig, mint a Chrysalis – Az emlékrabló, a Gibraltár, a Fűrészpor és vér, vagy épp A francia őrszem. A félelem bérét azzal a Hamid Hlioua-val adaptálja majd a Netflixre, akivel együtt készítette a platformra a Rablók: A sorozat című krimisorozatot. A főbb szerepeket Franck Gastambide, Alban Lenoir, Ana Girardot és Sofiane Zermani alakítják majd, a premier jövőre várható. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

  • Keresztesi József

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.