Dokumentumfilm

Anyáim története  

Mikrofilm

Virág és Nóra úgy döntenek, hogy örökbe fogadnának valakit.

2016-ot írunk, ekkor még azonos nemű párok is örökbe fogadhattak (egyedülállóként). Azóta Orbán Viktor „bezárta ezt a kiskaput”. Tudjuk, ma már csak Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter (ah, már ez a poszt is!) külön engedélyével lehetséges az örökbefogadás az egyedülállók számára. Így, ha tetszik, az Anyáim története akár történelmi filmnek is mondható.

Amúgy a szülővé válás nehézségéről, egy szivárványcsalád kialakulásáról, annak mindennapjairól szól. Eleinte profi home videó, amely bepillantást enged egy leszbikus pár életébe. Ám amikor megérkezik a párhoz a roma kislány, Melissza, megkapó fejlődéstörténet kezdődik. Nóra és Virág azt keresik, hogyan maradhatnak önmaguk úgy, hogy alkalmazkodnak az új élethelyzethez, a gyerekhez. A dolgukat nehezíti, hogy más-más módon tekintenek az anyai szerepre. Ráadásul készülnek elköltözni az országból, ami extra terhet ró mindhármukra. Távozásuk ugyan idealizálva jelenik meg a filmen, de senki nem állítja, hogy Magyarországon ne lehetne szivárványcsaládként élni – azért nyilván nem egyszerű.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.