Dokumentumfilm

Anyáim története  

Mikrofilm

Virág és Nóra úgy döntenek, hogy örökbe fogadnának valakit.

2016-ot írunk, ekkor még azonos nemű párok is örökbe fogadhattak (egyedülállóként). Azóta Orbán Viktor „bezárta ezt a kiskaput”. Tudjuk, ma már csak Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter (ah, már ez a poszt is!) külön engedélyével lehetséges az örökbefogadás az egyedülállók számára. Így, ha tetszik, az Anyáim története akár történelmi filmnek is mondható.

Amúgy a szülővé válás nehézségéről, egy szivárványcsalád kialakulásáról, annak mindennapjairól szól. Eleinte profi home videó, amely bepillantást enged egy leszbikus pár életébe. Ám amikor megérkezik a párhoz a roma kislány, Melissza, megkapó fejlődéstörténet kezdődik. Nóra és Virág azt keresik, hogyan maradhatnak önmaguk úgy, hogy alkalmazkodnak az új élethelyzethez, a gyerekhez. A dolgukat nehezíti, hogy más-más módon tekintenek az anyai szerepre. Ráadásul készülnek elköltözni az országból, ami extra terhet ró mindhármukra. Távozásuk ugyan idealizálva jelenik meg a filmen, de senki nem állítja, hogy Magyarországon ne lehetne szivárványcsaládként élni – azért nyilván nem egyszerű.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.