Az akcióból nem lehet kiöregedni – jöhet a Halálos fegyver 5.

  • Szabó Ádám
  • 2020. február 2.

Mikrofilm

Ki ne akarna 70 évesen lövedékek elől ugrálni?

"Öreg vagyok én már ehhez a szarhoz" – szól Roger Murtaugh örökbecsűje, ami azóta mémesedett, pár éve pedig az Így jártam anyátokkal című szitkomban kelt önálló életre. A karaktert játszó Danny Glover az első rész idején 41 éves volt, idén pedig már a 73-at tapossa, de társa, Mel Gibson is 64 már. Ennek ellenére úgy tűnik, még mindig nem elég öregek egy újabb folytatáshoz: a hírek szerint Dan Lin producer (aki egy rakás animációs és akciófilm mellett a 3 évadot megélt, tavaly elkaszált Halálos fegyver-sorozatért is felelt) több mint 20 évvel a negyedik rész után igyekszik összegründolni egy folytatást.

Gibson és Glover mellett az összes Halálos fegyver-filmet rendező Richard Donnert is igyekszik megnyerni az ügynek, aki, ha már a kornál tartunk, idén lesz 90 éves és a 2006-os 16 utca óta nem rendezett mozifilmet. Két évvel ezelőtt szintén felreppentek pletykák a folytatásról, azok azonban  hamar elhaltak, Lin szerint most viszont ott tart a dolog, hogy csak a forgatókönyvön múlik, hogy a felek rábólintsanak.

Amennyiben valóban elkészül, a Halálos fegyver 5 tökéletesen illeszkedik majd az elmúlt években megfigyelhető tendenciához; az örökség-filmek korában élünk, amikor kedvenc gyerekkori hőseink bár megöregedtek, de egy utolsó akcióra még visszatérnek, hogy átadják a stafétabotot egy fiatalabb hősnek, és persze a nézők új generációjának. A hasonló szellemben készült Terminátor: Sötét végzet, vagy a Men in Black - Sötét zsaruk a Föld körül ugyan megbukokott, a Bad Boys 3. része viszont nem csak nem sikerült rosszul, de még a pénztáraknál is jól szerepelt.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.