Régi kedvenceink megöregedtek, megcsúnyultak, nyugdíjba mentek és nemsokára fűbe harapnak

  • Szabó Ádám
  • 2019. március 28.

Mikrofilm

Jönnek és mindent visznek az örökségfilmek.

Néhány napja Keanu Reeves és Alex Winter egy Twitteren közzétett videóban jelentették be, hogy hamarosan folytatódik az idén harminc éves kultikus filmsorozatuk, a Bill és Ted. Nemcsak a főszereplők, de William Sadler is látható lesz majd a Kaszás szerepében – vagyis teljes lesz a csapat.

Nem ez az egyetlen sorozat, ami hosszú kihagyás után tér vissza a vászonra – sőt, mintha mostanában csak ilyen filmekkel lenne tele a mozi. A Filmschool rejects Dan Golding videó esszéjét idézve Legacy filmeknek, vagyis örökség-, vagy hagyaték-moziknak hívja az ilyen próbálkozásokat.

Sikerháromszög

A sokak által hangoztatott kritikákkal ellentétben azonban Golding nem Hollywood ötlettelenségét és kapzsiságát látja bennük – inkább úgy ünnepli őket, mint napjaink igazi blockbustereit, melyek új lendületet adnak egy-egy franchise-nak. Ezek a mozik tipikusan egy nagy sikerű film(sorozat) folytatásai, de nem a klasszikus módon, inkább valahol a reboot, a spin-off és a sequel háromszögében elhelyezkedve.

Dan Golding témába vágó ún. videó esszéjét itt nézheti meg:

Jellemzően feltűnnek benne az eredeti mű szereplői, terei vagy tárgyai, sőt, gyakran még a narratíva és öröklődik – a főszerepben azonban már friss arcok, jellemzően feltörekvő fiatalok vagy napjaink legnagyobb sztárjai láthatóak. Egy-egy örökségfilm célja, hogy a nézők új generációinak mutassa be a klasszikust – de úgy, hogy közben az eredeti film rajongói is elégedettek legyenek. Gondoljunk például a Blade runner 2049-re: megjelenik benne Harrison Ford, és állandóak az utalások az 1982-es klasszikusra; a főszerepben azonban már napjaink egyik első számú sztárja, Ryan Gosling látható, és a látványvilág is a mai elvárásokhoz igazodik.

Jared Leto a Blade runner 2049-ben

Jared Leto a Blade runner 2049-ben

 

 

Ha a Blade runner 2049 beváltja a hozzá fűzött reményeket, egy egész új franchise épülhetett volna rá – de elhasalt a kasszáknál, így belátható időn belül nem várható folytatása. A videó esszét jegyző Golding szerint az örökségfilmek hagyománya egészen az 1994-es Star Trek: Nemzedékekig nyúlik vissza. A film pont azt teszi, amit évtizedekkel később a Star Wars: Az ébredő erő, vagy a Tron: Örökség – jól ismert és szeretett figurák igyekszenek átadni a sorozatot egy másik generációnak; a főhősöket és a nézőket illetően is.

Generációk közötti átmenet

Golding szerint azonban nemcsak a pénzkeresés motiválta az Ocean’s-sorozat folytatását, vagy épp a legújabb Jumanji elkészítését: az új filmek a generációk közötti átmenetet szolgálják. Ahhoz hasonlóan, ahogy szülők igyekszenek bevezetni gyerekeiket saját kedvenceik, például a Star Wars világába.

Az esszé az örökségfilmek öt jellemzőjét határozza meg.

  1. Az első a hagyatékkarakter újrafelfedezése: feltűnik egy ikonikus arc az eredeti sorozatból, aki ragasztóként tartja össze a klasszikus filmet a legújabbal. A Michael B. Jordan játszotta Adonis találkozik Sylvester Stallone Rockyjával, vagy épp Rey összefut Han Solóval, később pedig Luke Skywalkerrel az új Star Wars filmekben. Az ikonok jellemzően már visszavonultak vagy megöregedtek, sokszor cinikusak, vagy fásultak – mégis, még utoljára visszatérnek és felveszik a kesztyűt az új hős oldalán.
  2. Az örökségfilmek második jellemzője ugyanis az utód feltűnése: ők még fiatalok és tettre készek; képesek azokra az akciókra, amire a régi kedvenceink már nem biztos. A leglátványosabb csatákat az új Star Warsokban már Rey és Kylo Ren vívják; a Tron: Örökségben is Sam az akciósztár, nem a Jeff Bridges alakította Kevin Flynn. Az utódok nemcsak átveszik az új franchise főszerepét, de célt és értelmet adnak a régi hősöknek is – még egyszer, utoljára.
  3. A harmadik szabály a visszatérés az eredeti narratívához. Gondoljunk az Indiana Jones és a kristálykoponya királyságára, a Jurassic Worldre, vagy épp a Star Wars: Az ébredő erőre – a cselekmény szinte egy az egyben az eredeti mozit követi; csak épp a tétek emelkedtek. Mindez eszünkbe juttatja, miért is szerettük a klasszikus filmet, a még nagyobb és még látványosabb akciók pedig a változó nézői elvárásokra reagálnak: az új dínók még a rettegett T-rexnél is veszélyesebbek, A függetlenség napja: Feltámadásban pedig még az elődnél tapasztaltnál is nagyobb baj fenyegeti a Földet. Ha azonban jó a film, régi és új hősök kapcsolata elég fűszerként szolgálhat, hogy felmelegített formában is bekajáljuk ugyanazt, ami évekkel korábban.
  4. A negyedik szabály az átadásról szól: amikor egy emelkedett jelenetben az új hősök végleg átveszik az irányítást. A 2015-ös Vakációban Chevy Chase átadja a kocsikulcsot Ed Helmsnek; a fénykard Rey kezében köt ki; Indiana Jones kalapját pedig Shia LaBeouf kaparintja meg – utóbbi inkább ironikus, mint heroikus pillanat, a készítők és Jones ugyanis jelezték: még nem jött el az idő. A kijelentés azóta is áll, a készülő Indiana Jones 5-ben ugyanis még mindig Harrison Ford, és nem LaBeouf lesz a főszereplő.
  5. Az ötödik szabály szerint a klasszikus alakoknak el kell halványulniuk, hogy helyet adjanak az újaknak – ez pedig legtöbbször halált jelent, ami sokszor egyben a filmek drámai csúcspontja is. Luke Skywalker ugyanúgy feláldozza magát, mint Whitmore elnök A függetlenség napja folytatásában.Golding szerint ezekkel a jellemzőkkel az örökségfilmek a blockbusterek hagyományos narratíváját és logikáját kérdőjelezik meg: megmutatják, mi történik a győzelem után, mi vár a hősökre a happy endet követően.

Releváns kérdések

Az új mozikban kedvenc hőseink, akiket évekkel korábban még istenítettünk, maguk is visszatekintenek a múltra – és legtöbbször lesújtó véleményt fogalmaznak meg. Így tesz Jeff Goldblum a Jurassic World: Bukott birodalomban, vagy Luke Az utolsó Jedikben is; de Rocky sem épp dicsőségben fürdik, amikor a Creedben újra találkozunk vele.

Luke Skywalker nyugdíjba készül

Luke Skywalker nyugdíjba készül

 

 

Az esszé szerint ilyenkor kedvenc karaktereink úgy tesznek, mint saját felmenőink: elgondolkodnak azon, mindet megtettek-e utódaikért és azért, hogy egy jobb világot hagyjanak a következő generációkra. Napjainkban, a világméretű környezeti és politikai válságok korában ezek igenis releváns kérdések – épp azért ezek az örökségfilmek is időszerűbbek, mint valaha.

Van, hogy minden klappol, és a fenti jellemzőkkel együtt sikeres az utódlás: egy klasszikus sorozat átadja a stafétabotot a friss arcoknak, és ezzel új fejezet kezdődik a franchise életében. A Jurassic World, az új Star Trek, a Creed, a Star Wars: Az ébredő erő vagy a Jumanji: Vár a dzsungel sikere az eredetire építkezve utat nyitott egy új sorozatnak.

Ugyanakkor ellenpélda is akad: a 2016-os Szellemirtók sehogy sem találta közönségét, így nemsokára újabb vérfrissítés vár rá; ugyanígy járt a felújított Shaft és a már többször is próbálkozó Terminator-sorozat is.

Az emberek ismét megőrülnek a Szellemirtóktól

Az eredeti klasszikust még mindig rajongás övezi, az újabb folytatások viszont óriási elégedetlenséget váltottak ki. Év elején érkezett a hír, hogy Jason Reitman rendezésében 2020-ban új Szellemirtók-film érkezik, ami az ígéretek szerint az eredeti univerzumban játszódik majd - jelentsen ez bármit. A hír óriási vitákat váltott ki internet-szerte, csak úgy, mint a legutóbbi rész.

Nekik a hírek szerint jut még egy dobás, de producer legyen a talpán, aki pénzt szerez egy újabb Függetlenség napjára vagy Ocean’s-filmre. Néhány készülő moziról azonban még nem tudhatjuk, hogy egyszerű folytatások, vagy örökségfilmek lesznek-e.

A legújabb Bill és Tedben például előfordulhat, hogy az immár középkorú főhősök találkoznak egy őrült, füves párossal, akik kísértetiesen hasonlítanak majd fiatalkori önmagukra – és készek lesznek átvenni a sorozatot. Ugyanígy lehetséges, hogy a 2020-ra tervezett negyedik Bad Boysban feltűnnek majd azok a sztárok, akik végre leválthatják a Will Smith-Martin Lawrence duót.

Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”