A rendező, aki nem tud szabadulni a sokasodó zaklatási vádaktól

  • Szabó Ádám
  • 2019. november 20.

Mikrofilm

A híres rendező tagad, pert fontolgat.

Valentine Monnier francia színésznő azzal vádolja a Roman Polanskit, hogy 1975-ben egy svájci síházban megerőszakolta őt – írta meg a Variety.

Az eset idején a nő 18 éves volt. Nem ismerte a rendezőt, egy baráti társasággal ment síelni Svájcba, ahol vacsora után Polanski felhívta a szobájába. Nem gyanakodott, felment hozzá, ahol ő már meztelenül várta, majd rátámadt, leszaggatta ruháit és megerőszakolta. A nő szerint egy pirulát is igyekezett leerőltetni a torkán.

A rendező közleményben tagadta a vádakat, és fontolgatja, hogy pert indít a Monnier sztoriját közlő újság ellen. Mint ismert, Polanskit 1977-ben az Egyesült Államokban tartóztatták le egy 13 éves kislány megrontásának vádjával – a börtönbüntetés elől ő azonban Franciaországba szökött, ahol lengyel-francia állampolgárként nem kellett félnie a kiadatástól.

Azóta sem tette be a lábát Amerikába.

A mostani vádakat is szinte biztosan megússza: Franciaországban 20 év az elévülési idő, az meg már rég letelt.„Az erőszak egy időbomba. Az emlékek nem halványodnak el, szellemmé válnak és követnek téged, amíg alattomosan meg nem változtatnak” – magyarázta Monnier, hogy miért csak most állt elő a történettel.

Polanski egy 2005-ös madridi eseményen

Polanski egy 2005-ös madridi eseményen

Fotó: Wikipédia

Ő is tudja, hogy a vádak nem járnak már jogi következményekkel – azt szeretné, hogy ne idealizáljuk az olyan ismert embereket, akik ezt nem érdemlik meg. Nem sokkal a történet megjelenése után jelentették be az idei Európai Filmdíj jelöltjeit, ahol az egekbe emelték Polanskit,J’accuse (Vádolom) című filmje négy nominációt kapott, köztük a legjobb film, rendező, forgatókönyv és színész díjára is jelölték.

A siker ellenére a mozi nem érdekli az amerikaiakat, akik a MeeToo korában a rendező eddigi bűneit sem felejtették el. Kérdés, az új vádak után sikerül-e amerikai forgalmazót találni filmjének, amely a Dreyfus-ügy apropóján mutatja be az üldöztetés kérdését.

Az amerikaiak nem kérnek Roman Polanskiból, Tarantino is tojik rá

De Polanski felesége visszavág. Úgy néz ki, elmúltak azok az idők, amikor a közönség eltekintett a rendezők kétes múltja felett azzal a mondással, hogy úgyis maga a mű számít, nem az, aki mögötte áll. Woody Allen magánéleti botrányaival hosszú évek óta mindenki tisztában volt, de ez nem akadályozta meg az Akadémiát, hogy 2012-ben Oscarral jutalmazza, két évvel később pedig ismét díjra jelöljék.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.