A rendező, aki nem tud szabadulni a sokasodó zaklatási vádaktól

  • Szabó Ádám
  • 2019. november 20.

Mikrofilm

A híres rendező tagad, pert fontolgat.

Valentine Monnier francia színésznő azzal vádolja a Roman Polanskit, hogy 1975-ben egy svájci síházban megerőszakolta őt – írta meg a Variety.

Az eset idején a nő 18 éves volt. Nem ismerte a rendezőt, egy baráti társasággal ment síelni Svájcba, ahol vacsora után Polanski felhívta a szobájába. Nem gyanakodott, felment hozzá, ahol ő már meztelenül várta, majd rátámadt, leszaggatta ruháit és megerőszakolta. A nő szerint egy pirulát is igyekezett leerőltetni a torkán.

A rendező közleményben tagadta a vádakat, és fontolgatja, hogy pert indít a Monnier sztoriját közlő újság ellen. Mint ismert, Polanskit 1977-ben az Egyesült Államokban tartóztatták le egy 13 éves kislány megrontásának vádjával – a börtönbüntetés elől ő azonban Franciaországba szökött, ahol lengyel-francia állampolgárként nem kellett félnie a kiadatástól.

Azóta sem tette be a lábát Amerikába.

A mostani vádakat is szinte biztosan megússza: Franciaországban 20 év az elévülési idő, az meg már rég letelt.„Az erőszak egy időbomba. Az emlékek nem halványodnak el, szellemmé válnak és követnek téged, amíg alattomosan meg nem változtatnak” – magyarázta Monnier, hogy miért csak most állt elő a történettel.

Polanski egy 2005-ös madridi eseményen

Polanski egy 2005-ös madridi eseményen

Fotó: Wikipédia

Ő is tudja, hogy a vádak nem járnak már jogi következményekkel – azt szeretné, hogy ne idealizáljuk az olyan ismert embereket, akik ezt nem érdemlik meg. Nem sokkal a történet megjelenése után jelentették be az idei Európai Filmdíj jelöltjeit, ahol az egekbe emelték Polanskit,J’accuse (Vádolom) című filmje négy nominációt kapott, köztük a legjobb film, rendező, forgatókönyv és színész díjára is jelölték.

A siker ellenére a mozi nem érdekli az amerikaiakat, akik a MeeToo korában a rendező eddigi bűneit sem felejtették el. Kérdés, az új vádak után sikerül-e amerikai forgalmazót találni filmjének, amely a Dreyfus-ügy apropóján mutatja be az üldöztetés kérdését.

Az amerikaiak nem kérnek Roman Polanskiból, Tarantino is tojik rá

De Polanski felesége visszavág. Úgy néz ki, elmúltak azok az idők, amikor a közönség eltekintett a rendezők kétes múltja felett azzal a mondással, hogy úgyis maga a mű számít, nem az, aki mögötte áll. Woody Allen magánéleti botrányaival hosszú évek óta mindenki tisztában volt, de ez nem akadályozta meg az Akadémiát, hogy 2012-ben Oscarral jutalmazza, két évvel később pedig ismét díjra jelöljék.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.