Úgy néz ki, elmúltak azok az idők, amikor a közönség eltekintett a rendezők kétes múltja felett azzal a mondással, hogy úgyis maga a mű számít, nem az, aki mögötte áll. Woody Allen magánéleti botrányaival hosszú évek óta mindenki tisztában volt, de ez nem akadályozta meg az Akadémiát, hogy 2012-ben Oscarral jutalmazza, két évvel később pedig ismét díjra jelöljék.
Ma már mindez elképzelhetetlen lenne: legújabb filmjét, az A rainy day in New Yorkot az Amazon inkább eltüntette a süllyesztőben, önéletrajzi kötetéhez pedig egyszerűen képtelen kiadót találni.
Nincs bocsánat: senki sem hajlandó kiadni Woody Allen memoárját
Volt, aki még elolvasni sem akarta a kéziratot. Az egykor ünnepelt író-forgatókönyvíró neve ma már inkábbszitokszónak számít Hollywoodban: a vele kapcsolatos pedofilvádak és botrányok eddig is széles körben ismertek voltak, és ő volt a „Szét lehet-e választani az alkotást az alkotótól" diskurzusok egyik állandó példája.
Az európaiak sokkal engedékenyebbek:
Olaszországban már biztos bemutatják Allen moziját, és várhatóan a kontinens egyéb art cinemáiban is látható lesz majd.
Nagyjából ugyanez a helyzet egy másik elismert, ám hányattatott hírnevű rendezővel, Roman Polanskival is. Mint ismert, a rendezőt 1977-ben ítélték el kiskorúval való szexuális érintkezés bűne miatt, így kénytelen volt elmenekülni az Egyesült Államokból, ahová azóta se tette be a lábát. Nem jelent meg a 2003-as Oscar díjátadó gálán sem, ahol mindezek ellenére elnyerte a Legjobb rendező díját.
|
Azóta viszont a MeeToo és a nőjogi mozgalmak következtében nagyot fordult a világ: az Akadémia kizárta tagjai közül, mire Polanski beperelte őket; Cannes-ba pedig még véletlenül sem válogatták be legújabb, An Officer and a Spy (J’accuse) című filmjét, ami Robert Harris regénye alapján a Dreyfus-ügyet járja körül.
A filmet már számos európai piacra sikerült eladni a forgalmazónak – magyar bemutatóról egyelőre nincs hír, de szinte biztos, hogy hazánkba is eljut majd –, amint azonban az Indiewire hírt adott róla,
az amerikaiak nem kérnek Polanskiból.
Pedig a Cannes-i Filmfesztivál közben fű alatt rendeztek egy bemutatót a tengerentúli forgalmazóknak, ahol bár Polanski nem jelent meg, de ott volt a film főszereplője, az Oscar-díjas Jean Dujardin is. A hírek szerint a résztvevőkből csak visszafogott érdeklődést váltott ki a mozi.
„Azt hiszem, fontolóra venném a forgalmazást. De nem vagyok biztos benne, személyesen mit is érzek a dolog iránt. Évek óta bemutatják Polanski filmjeit – ma már viszont okkal, de másképp tekintünk rájuk. Mélyen magunkba kell néznünk és el kell gondolkodnunk, mi a helyes. Mit is jelent például, ha terjeszteni kezdjük ezt a filmet? Ez még az én fejemben sem egy eldöntött kérdés” – töprengett hangosan az egyik nagy amerikai forgalmazó feje, akit meghívtak a találkozóra.
Polanski előző filmje, az Igaz történet alapján 2017-ben Cannes-ban mutatkozott be, nem sokkal azelőtt hogy kitört a MeToo-botrány, ami többek között az ő bűneit is ismét előcitálta. Moziját nem is mutatták be Amerikába – hozzánk azonban eljutott. Az idei filmfesztivál egyik legnagyobbat szóló mozijával,
a Volt egyszer egy Hollywooddal kapcsolatban is előkerült Polanski neve:
a film többek között a rendező második feleségének, Sharon Tate-nek a meggyilkolását is dramatizálja.
|
Bár a film rendezője, Quentin Tarantino nagy rajongója a Polanski rendezte Rosemary gyermekének, bevallotta, hogy a Volt egyszer egy Hollywoodhoz nem kérte ki a veterán direktor véleményét vagy áldását – találkozott viszont a meggyilkolt Sharon Tate testvérével, Debra Tate-tel.
Mindez persze nem tetszett Polanski jelenlegi feleségének, Emmanuelle Seigner francia színésznőnek, aki egy Insta-posztban küldte el Tarantinót melegebb éghajlatra, amiért férje beleszólása nélkül jelenítette meg az 1969-es tragikus eseményeket filmjében.