Az ukrajnai háború miatt átnevezik a Cannes-i Filmfesztivál nyitófilmjét

  • narancs.hu
  • 2022. április 26.

Mikrofilm

Kínossá vált az Oscar-díjas rendező Z című zombifilmje.

Az orosz-ukrán háború óta új értelmet nyert a Z betű: azok viselik ezt, akik támogatják Putyin rezsimjét és szimpatizálnak annak birodalmi törekvéseivel. Van, aki kifejezetten büszkén viseli a jelet – ilyen az az olimpiai bajnok orosz úszó, akit kilenc hónapra tiltottak el emiatt –, máskor viszont egyszerűen véletlen az egybeesés a betű és a szimbólum között. Ez történt Michael Hazanavicius, A némafilmes Oscar-díjas rendezőjének új filmjével is.

A Z című zombihorror a 2017-es japán One Cut of the Dead remake-je Romain Duris és Berenice Bejo főszereplésével. A film egy alacsony költségvetésű zombimozi forgatásáról szól, amelyet valódi zombitámadás zavar meg. Eredetileg az idei Sundance-en mutatták volna be, ám miután a függetlenfilmes seregszemle virtuális formátumra váltott, Cannes mellett döntöttek, ahol ez az alkotás fogja megnyitni a fesztivált. A háború miatt azonban a cím problémássá vált: az Ukrán Filmintézet levélben fordult a fesztivál szervezőihez arra kérve őket, változtassák meg a film címét, így kerülve el a látszatát is annak, hogy támogatják az orosz hadsereg barbár és erőszakos terrorját.

Habár a Z ebben az esetben egyértelműen a zombi szót jelöli, a kérést meghallgatták: a nemzetközi címet máris Final Cutra, vagyis Végső vágatra változtatták. „Azért neveztem a filmem Z mint Z-nek Franciaországban, mert ez egy zombikomédia, amelyet a francia »series Z« inspirált, amit Amerikában B-filmeknek neveznek. Értesülve arról, hogy a cím problémát okoz az ukrán embereknek, erőtlennek és szomorúnak érzem magam, mert ez az utolsó, amit szeretnék” – írta közleményben Hazanavicius. Hozzátette: a francia címet már túl késő átnevezni, de mindenhol Final Cutként fogják marketingelni a mozit.

Michael Hazanavicius francia komédiák és kémfilmparódiák után a 2011-es A némafilmessel futott be, amely elnyerte a legjobb film és a legjobb rendezés Oscarját is, többek között Az élet fáját, a Pénzcsinálót és az Éjfélkor Párizsbant legyőzve. A rendezőről azóta viszonylag keveset hallani, pedig A két mesterlövész című komédiája, A keresés című drámája és Az elfeledett herceg című családi filmje is eljutott a magyar mozikba. Korábbi sikerét azonban egyik sem tudta megismételni.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.