Az úszóbotrányokon túl is van élet: lányok a kacsaúsztatóból

  • - legát -
  • 2019. november 16.

Mikrofilm

Kiskunhalas finoman szólva sem egy úszóparadicsom.

A magyar úszósporttal kapcsolatban csak szélsőségeket ismerünk. Alapvetés, hogy csak az arany csillog szépen, aki nem győz, az el lesz felejtve. Mert az úszás kizárólag a világversenyek idején érdekes, akkor is csak magyar győzelmek esetén.

Nagy Anikó Mária rendező ezt az igazságtalanságot próbálja tompítani. Kamerájával két évig követte a kiskunhalasi Juhász testvérek úszókarrierjét. A szokványosnak nem mondható, mégis hétköznapi történet nem tipikus sportfilm, megtekintése után nem ostromolják majd gyerektömegek az uszodákat, de megmutatja, hogyan lehetséges az emberfeletti teljesítmény egy olyan közegben, ahová legfeljebb morzsák jutnak el a kormányzati szupertámogatásokból.

Juhász Janka és Adél tehetségük mellett két dolognak köszönhetik, hogy immár nemzetközi szinten jegyzett úszók: edzőjüknek és édesanyjuknak. Az ő hitük és fanatizmusuk nélkül a két gyerek vélhetően abbahagyta volna, ugyanis Kiskunhalas enyhén szólva sem egy úszóparadicsom, az edzéseket

19 méteres medencében,

ún. kacsaúszatóban tartják, nincs személyzet, korszerű eszközök, dietetikus, pszichológus: ami egy nagyobb egyesületnél megadatik a
tehetségeknek.

De Novotny Attila, ez a régivágású, bazmegolós edző ebben a közegben is összehozott egy rakás korosztályos bajnoki címet, és sikerült a Juhász lányokból is válogatottat faragnia. A Vonal felett mégsem a szokásos sikertörténet; a válságos időkre a fókuszál, amikor nem jönnek az eredmények, és szinte természetes, hogy a lányok – hiszen kamaszokról van szó – abba akarják hagyni.

Legalább ekkora dráma, hogy ebben az esetben mihez kezd a film valódi főhőse, az elhagyott, gyerekkorában bántalmazott anya, aki szószerint az életét tette fel gyerekei sportkarrierjére. Aki képes negyvenvalahány évesen leérettségizni, majd egyetemre menni sportmenedzser-szakra (ebből csak annyit látunk, hogy ugyanazt kell teljesítenie a tornateremben, mint feleannyi idős évfolyamtársainak).

Így aztán neki még jobban szurkolunk, mint a lányainak, közben pedig megtudhatjuk, mi munka van még egy világbajnoki 27. helyezés mögött is.

A Vonal felett című filmet című filmet vasárnap fél négykor vetítik a Toldi kistermében.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.