Szia, AI! – Több szálon és kontinensen követjük a robot-ember románcot

  • -barotányi-
  • 2019. november 15.

Mikrofilm

Ember és beszélő gép könnyen félreértik egymást…

Az első képkockákon fogászati rendelőben vagyunk, és halljuk az orvos utasításait – de érezzük, hogy valami nem stimmel: a páciens ugyanis nem él, habár képes beszélni és mozogni. Isa Willinger német dokumentarista a robotoknak szentelte filmjét, melyben a ravasz dramaturgia és a hatásos vágások nyomán közvetlenül szembesülünk azzal, miként lépnek interakcióba velünk, emberekkel – de azt is láthatjuk, hogyan készülnek futószalagon a kívánatosnak szánt humanoidok.

A film több szálon és kontinensen követi a robot-ember románcot, miközben szakértők beszélnek róluk laborokban, a rádióban vagy konferencián. Az egyik időzónában

Chuck, a magányos, meggyötört és minimum furcsa texasi

tesz szert egy kibernetikus barátnőre, a célnak megfelelően erősen antropomorf Harmonyra, akivel útra kel egy kies lakókocsiban és közben megpróbál közelebb férkőzni kissé tudálékos és hiperaktív szíve gépéhez. Sok ezer kilométernyire egy japán család kerít társalkodót a nagymamának a cserfes droid, Pepper személyében. A filmbeli ember-robot viszonyok zavarba ejtően intimek – habár épp ettől ismerősek is lehetnek klasszikus sci-fikből. Furcsa kommunikációs helyzetbe kerül ember és beszélő gép, elvégre könnyen félreértik egymást, ráadásul az androiddal egyszerre csak egy dolgot tanácsos közölni.

A robotok kapcsán visszatérő probléma,

hogy ember programozza őket, így reakcióik is tükrözni fogják elfogultságainkat, gondolkodásunkat, erényeinket és hibáinkat. Nos, a japán Pepper robotról gyorsan kiderül, hogy ebből a szempontból is tökéletes helyettes: pontosan ugyanúgy nem figyel szegény nagyi mondandójára, mint az őt elhanyagoló vérei.

A Szia, AI! című filmet szombaton este fél kilenckor a Toldi nagytermében, vasárnap negyed hatkor a kistermében vetítik.

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?