Szia, AI! – Több szálon és kontinensen követjük a robot-ember románcot

  • -barotányi-
  • 2019. november 15.

Mikrofilm

Ember és beszélő gép könnyen félreértik egymást…

Az első képkockákon fogászati rendelőben vagyunk, és halljuk az orvos utasításait – de érezzük, hogy valami nem stimmel: a páciens ugyanis nem él, habár képes beszélni és mozogni. Isa Willinger német dokumentarista a robotoknak szentelte filmjét, melyben a ravasz dramaturgia és a hatásos vágások nyomán közvetlenül szembesülünk azzal, miként lépnek interakcióba velünk, emberekkel – de azt is láthatjuk, hogyan készülnek futószalagon a kívánatosnak szánt humanoidok.

A film több szálon és kontinensen követi a robot-ember románcot, miközben szakértők beszélnek róluk laborokban, a rádióban vagy konferencián. Az egyik időzónában

Chuck, a magányos, meggyötört és minimum furcsa texasi

tesz szert egy kibernetikus barátnőre, a célnak megfelelően erősen antropomorf Harmonyra, akivel útra kel egy kies lakókocsiban és közben megpróbál közelebb férkőzni kissé tudálékos és hiperaktív szíve gépéhez. Sok ezer kilométernyire egy japán család kerít társalkodót a nagymamának a cserfes droid, Pepper személyében. A filmbeli ember-robot viszonyok zavarba ejtően intimek – habár épp ettől ismerősek is lehetnek klasszikus sci-fikből. Furcsa kommunikációs helyzetbe kerül ember és beszélő gép, elvégre könnyen félreértik egymást, ráadásul az androiddal egyszerre csak egy dolgot tanácsos közölni.

A robotok kapcsán visszatérő probléma,

hogy ember programozza őket, így reakcióik is tükrözni fogják elfogultságainkat, gondolkodásunkat, erényeinket és hibáinkat. Nos, a japán Pepper robotról gyorsan kiderül, hogy ebből a szempontból is tökéletes helyettes: pontosan ugyanúgy nem figyel szegény nagyi mondandójára, mint az őt elhanyagoló vérei.

A Szia, AI! című filmet szombaton este fél kilenckor a Toldi nagytermében, vasárnap negyed hatkor a kistermében vetítik.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.

Furcsa kézfogás

A program az idén másodszor egészült ki a színiiskolák találkozójával. A Szemle Off keretében hét színiiskola nyolc előadása mutatkozott be szeptember 8. és 10. között a margitszigeti Kristály Színtérben.