Film

Bad Boys – Mindörökké rosszfiúk

  • Szabó Ádám
  • 2020. február 29.

Mikrofilm

Épp 25 éve, hogy a rendőri megalapozottságú rosszfiúk először feltűntek a vásznon, amikor a túlszűrőzött Miami látképe meg néhány puskagolyó közötti vicceskedés is elég volt az üdvösséghez.

Látszólag semmi nem változott időközben: Mike még mindig menőn vezeti menő kocsiját, képtelen megválni napszemüvegétől, irtózik a kötöttségektől, és előbb lő, aztán kérdez. Vele szemben társának, Marcusnak továbbra is tele van a töke az egész rendőrösdivel, ha lehet, még a lefülelt szemetelőhöz is erősítést hív, és változatlanul gondjai vannak az ágyban. Az európai akciómozikon edződött rendezőpáros, Adil és Bilall viszont nem akarnak Michael Bay-epigonokká válni. Ahelyett, hogy filmjük üldözésről robbantásra, majd lövöldözésre ugrálna, ahogy a sorozat korábbi darabjai tették, sokkal nagyobb hangsúlyt helyez az idősödő karakterekre. Persze hőseink ezúttal sem válnak raszkolnyikovi figurákká – de legalább egyik lábukkal a földre szállnak, és zsaruparódia helyett elkezdenek akkor is együttműködni, mikor épp nem fél kézzel irtják ki a fél mexikói drogkartellt.

Az elmúlt néhány év jellemző trendje az örökségfilmek előretörése: ezekben pár évtizeddel ezelőtti kedvenceink kicsit megöregedtek, kicsit megcsúnyultak, de még utoljára bebizonyítják, hogy van bennük kraft. A nosztalgiafaktor csúcsra járatása mellett ezeknek a moziknak az a céljuk, hogy egy új közönség számára is vonzóvá tegyék a franchise-t, a régi hősök pedig szép lassan átadják a lantot a fiataloknak. A Bad Boys harmadik része tökéletesen illeszkedik ebbe a tendenciába.

Forgalmazza az InterCom

 

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.