film

Botrány

  • 2020. február 16.

Mikrofilm

Roger Ailes, a nyíltan pártos, a tényeket egy bizonyos narratívába illesztve tálaló s ezt az elfogultságot büszkén vállaló televíziózás megteremtője sokat tett az újságírás éthoszának megsemmisítéséért. Az, hogy mára a hírfogyasztó nagyközönség egyik halmaza a részére kialakított buborékban élheti át a tájékozottság hamis illúzióját, míg a másik gyanakvással tekint minden tömegmédiumra – nagyrészt neki köszönhető. Mégsem az áldatlan uszításba bukott bele az amerikai Fox hírcsatorna alapító igazgatója. Hanem a csatorna műsorvezető-sztárjainak évtizedeken át folytatott molesztálásába. A botrány kipattanásának

A nagy dobás Oscar-díjas nyomdokain haladó feldolgozása alakilag semmi újat nem mond. Tudjuk, ki a rossz ember, ki a jó, látjuk, hogy előbb nem akar kiderülni az igazság, de aztán valaki veszi a bátorságot és megvív a Nagy Kapitalista Sárkánnyal, pedig az aberrált vezér mögött nemcsak egy tőkeerős médiamágnás áll, de az egész, po­zícióját féltő, konzervatív, és persze férfiközpontú establishment, Trumpig bezárólag. Az igazság előtt még a legnagyobb gonosznak is meg kell hajolnia, úgyhogy a világ rendje már megint helyreáll. Ha eltekintünk a film politikai preferenciáitól, az ékegyszerűségű nar­ratíva megállná a helyét akár a Fox News műsorán is. Az Üzenet megértését nemcsak ennek a valós eseményekre hivatkozó filmnek merőben kitalált szereplői segítik, de az az apró korrekció is, hogy a rasszista oktondiskodása miatt a közelmúltban immár a konkurens tévé képernyőjéről levett Megyn Kelly itt példásan etikus protagonista.

Forgalmazza a Freeman Film

 

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.