film

Botrány

  • 2020. február 16.

Mikrofilm

Roger Ailes, a nyíltan pártos, a tényeket egy bizonyos narratívába illesztve tálaló s ezt az elfogultságot büszkén vállaló televíziózás megteremtője sokat tett az újságírás éthoszának megsemmisítéséért. Az, hogy mára a hírfogyasztó nagyközönség egyik halmaza a részére kialakított buborékban élheti át a tájékozottság hamis illúzióját, míg a másik gyanakvással tekint minden tömegmédiumra – nagyrészt neki köszönhető. Mégsem az áldatlan uszításba bukott bele az amerikai Fox hírcsatorna alapító igazgatója. Hanem a csatorna műsorvezető-sztárjainak évtizedeken át folytatott molesztálásába. A botrány kipattanásának

A nagy dobás Oscar-díjas nyomdokain haladó feldolgozása alakilag semmi újat nem mond. Tudjuk, ki a rossz ember, ki a jó, látjuk, hogy előbb nem akar kiderülni az igazság, de aztán valaki veszi a bátorságot és megvív a Nagy Kapitalista Sárkánnyal, pedig az aberrált vezér mögött nemcsak egy tőkeerős médiamágnás áll, de az egész, po­zícióját féltő, konzervatív, és persze férfiközpontú establishment, Trumpig bezárólag. Az igazság előtt még a legnagyobb gonosznak is meg kell hajolnia, úgyhogy a világ rendje már megint helyreáll. Ha eltekintünk a film politikai preferenciáitól, az ékegyszerűségű nar­ratíva megállná a helyét akár a Fox News műsorán is. Az Üzenet megértését nemcsak ennek a valós eseményekre hivatkozó filmnek merőben kitalált szereplői segítik, de az az apró korrekció is, hogy a rasszista oktondiskodása miatt a közelmúltban immár a konkurens tévé képernyőjéről levett Megyn Kelly itt példásan etikus protagonista.

Forgalmazza a Freeman Film

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.