film

Botrány

  • 2020. február 16.

Mikrofilm

Roger Ailes, a nyíltan pártos, a tényeket egy bizonyos narratívába illesztve tálaló s ezt az elfogultságot büszkén vállaló televíziózás megteremtője sokat tett az újságírás éthoszának megsemmisítéséért. Az, hogy mára a hírfogyasztó nagyközönség egyik halmaza a részére kialakított buborékban élheti át a tájékozottság hamis illúzióját, míg a másik gyanakvással tekint minden tömegmédiumra – nagyrészt neki köszönhető. Mégsem az áldatlan uszításba bukott bele az amerikai Fox hírcsatorna alapító igazgatója. Hanem a csatorna műsorvezető-sztárjainak évtizedeken át folytatott molesztálásába. A botrány kipattanásának

A nagy dobás Oscar-díjas nyomdokain haladó feldolgozása alakilag semmi újat nem mond. Tudjuk, ki a rossz ember, ki a jó, látjuk, hogy előbb nem akar kiderülni az igazság, de aztán valaki veszi a bátorságot és megvív a Nagy Kapitalista Sárkánnyal, pedig az aberrált vezér mögött nemcsak egy tőkeerős médiamágnás áll, de az egész, po­zícióját féltő, konzervatív, és persze férfiközpontú establishment, Trumpig bezárólag. Az igazság előtt még a legnagyobb gonosznak is meg kell hajolnia, úgyhogy a világ rendje már megint helyreáll. Ha eltekintünk a film politikai preferenciáitól, az ékegyszerűségű nar­ratíva megállná a helyét akár a Fox News műsorán is. Az Üzenet megértését nemcsak ennek a valós eseményekre hivatkozó filmnek merőben kitalált szereplői segítik, de az az apró korrekció is, hogy a rasszista oktondiskodása miatt a közelmúltban immár a konkurens tévé képernyőjéről levett Megyn Kelly itt példásan etikus protagonista.

Forgalmazza a Freeman Film

 

Figyelmébe ajánljuk