film

Botrány

  • 2020. február 16.

Mikrofilm

Roger Ailes, a nyíltan pártos, a tényeket egy bizonyos narratívába illesztve tálaló s ezt az elfogultságot büszkén vállaló televíziózás megteremtője sokat tett az újságírás éthoszának megsemmisítéséért. Az, hogy mára a hírfogyasztó nagyközönség egyik halmaza a részére kialakított buborékban élheti át a tájékozottság hamis illúzióját, míg a másik gyanakvással tekint minden tömegmédiumra – nagyrészt neki köszönhető. Mégsem az áldatlan uszításba bukott bele az amerikai Fox hírcsatorna alapító igazgatója. Hanem a csatorna műsorvezető-sztárjainak évtizedeken át folytatott molesztálásába. A botrány kipattanásának

A nagy dobás Oscar-díjas nyomdokain haladó feldolgozása alakilag semmi újat nem mond. Tudjuk, ki a rossz ember, ki a jó, látjuk, hogy előbb nem akar kiderülni az igazság, de aztán valaki veszi a bátorságot és megvív a Nagy Kapitalista Sárkánnyal, pedig az aberrált vezér mögött nemcsak egy tőkeerős médiamágnás áll, de az egész, po­zícióját féltő, konzervatív, és persze férfiközpontú establishment, Trumpig bezárólag. Az igazság előtt még a legnagyobb gonosznak is meg kell hajolnia, úgyhogy a világ rendje már megint helyreáll. Ha eltekintünk a film politikai preferenciáitól, az ékegyszerűségű nar­ratíva megállná a helyét akár a Fox News műsorán is. Az Üzenet megértését nemcsak ennek a valós eseményekre hivatkozó filmnek merőben kitalált szereplői segítik, de az az apró korrekció is, hogy a rasszista oktondiskodása miatt a közelmúltban immár a konkurens tévé képernyőjéről levett Megyn Kelly itt példásan etikus protagonista.

Forgalmazza a Freeman Film

 

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."