Hősként fogadták az Élősködők rendezőjét Dél-Koreában

  • narancs.hu
  • 2020. február 16.

Mikrofilm

Több százan mentek ki elé a reptérre.

Hősként fogadták vasárnap hazájában az Oscar-díjas Bong Dzsun Ho dél-koreai filmrendezőt, akinek Élősködők című filmje négy elismerést is kapott az amerikai filmakadémiától.

"Köszönöm, hogy a hideg idő ellenére ilyen sokan jöttek el fogadásomra" - mondta az Bong az Incseoni Nemzetközi Repülőtéren összegyűlt több száz újságírónak, fotósnak és tisztelőjének.

Az Élősködők májusban elnyerte a cannes-i filmfesztivál fődíját, az Arany Pálmát, azóta több ország filmszervezetének és a kritikusok több díját is megszerezte, köztük a Golden Globe-díjat és a brit filmakadémia díját.

Csoda az Oscar-gálán: történelmet írt egy dél-koreai film

Scorsese és Az ír viszont hoppon maradtak. Az Élősködők diadalmenetével mi is többször foglalkoztunk (sőt, ez volt nálunk az év filmje tavaly), az előzetesek alapján azonban inkább csak reménykedni lehetett a győzelmében. Úgy tűnt ugyanis, hogy a jelöltek közül utolsóként bemutatott 1917 a Golden Globe, a Producerek Céhének díja és a BAFTA után az Oscaron is mindent visz majd.

Egy hete négy Oscar-díjat kapott az amerikai filmakadémiától, neki ítélték a legjobb filmnek, a legjobb idegen nyelvű filmnek, a legjobb rendezőnek és a legjobb forgatókönyvnek járó díjat. Az amerikai filmakadémia 92 éves történetében először nyerte el nem angol nyelvű alkotás a legjobb filmnek járó díjat.

"Hosszú utat tettünk meg az Egyesült Államokban és örülök annak, hogy véget ért" - mondta Bong utalva arra, hogy tavaly nyár óta vezette azt a dél-koreai csoportot, amely a film promócióját folytatta az Egyesült Államokban.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.