Forman a cenzorokkal bújócskázik, a tanárnő önbíráskodik
Screenshot_2020-02-11_at_13.42.35.png

Forman a cenzorokkal bújócskázik, a tanárnő önbíráskodik

  • Szabó Ádám
  • 2020. február 11.

Mikrofilm

Nézettségi csúcsot döntő, maratont futó nők; panelkapcsolatok és egy szkinhead megváltás-sztorija is megnézhető a Cseh Filmkarneválon. No meg Miloš Forman, aki az otthonába is betekintést enged.

1938-ban járunk, a német csapatok már ott lihegnek Csehszlovákia nyakában, az egész országban feszült a helyzet. Egy mindössze 6 éves kisfiút szülei a helyi, apró moziba visznek. A legnépszerűbb cseh operát játsszák, Bedřich Smetana Az eladott menyasszonyát – némafilm-változatban.

A függöny felgördül, a szereplők táncolnak, a kórus énekelni kezd, mindebből a nézők persze csak a darabos mozgást és a tátogást látják. Egyszer csak a nézőtéren ülők elkezdik énekelni a jól ismert dallamokat; a mozi megtelik élettel, és a némafilm sem néma többé. A szülei mellett ülő kisfiút lenyűgözi az élmény, azonnal beleszeret a mozgóképbe, és elhatározza: ő is filmeket akar készíteni!

A gyereket Miloš Formannak hívják,

a történet pedig az idei Cseh Filmkarneválon vetítendő Forman vs. Forman című portréfilmből származik. Cseh filmről gyakorlatilag lehetetlen a rendező nevének említése nélkül beszélni, de a budapesti Filmkarnevál sem jöhetett volna létre nélküle: évekkel ezelőtt ő inspirálta ugyanis a szervezőket.

A 2010-es, Forman születésnapja alkalmából megrendezett első Cseh Filmkarneválon még csak az ő filmjeiből tartottak retrospektív vetítést, az elmúlt években azonban az esemény fókusza a múltról a jelenre helyeződött: idén már az év legsikeresebb és legnagyobb visszhangot kiváltó cseh filmjeit tűzik műsorra.

Csehországban tavaly 45 mozi készült, így volt miből válogatni – a programba bekerült hat film betekintést enged abba, milyen témák foglalkoztatják a feltörekvő cseh rendezőket, vagy épp mely saját gyártású filmekre ömlenek a nézők az országban.

A programsorozat egyik legérdekesebb darabja a már említett Forman vs. Forman című dokumentumfilm. Helena Třeštíková és Jakub Hejna alkotása Cannes-ban debütált és kiváló betekintést enged az egyik legismertebb cseh filmrendező életébe. Fordulatok címmel magyarul is megjelent a rendező regényes önéletrajza, a Forman vs. Forman viszont azoknak is nyújthat újdonságot, akik olvasták a visszaemlékezést.

A rendező eddig még nem látott, archív felvételeken és interjúkon beszél pályájáról, egyes filmjeinek hátteréről és családi tragédiáiról is. Mint korai filmjeiről elmondja, a fő inspirációt az unalomra való reagálás jelentette számára: olyan mozikat szeretett volna készíteni, amelyek az akkoriban divatos propagandafilmek tökéletes ellentétei.

A sokszínű cseh újhullámot is ez tartotta össze: az elnyomó hatalom, a cenzorok és a poros, idejétmúlt filmkészítési metódusok elleni lázadás. A 60-as évekre Forman mégis derűsen tekint vissza:

a cenzorokkal való játék olyan volt számára, mint a bújócskázás.

A közel másfél órás film legalább olyan fordulatos, mint a rendező élete: kiderül belőle, hogyan fuccsolt be a Tűz van, babám! cannes-i bemutatója; hogyan menekítették ki Prágából családját Truffaut vadiúj kocsijában; hogyan bukott meg első amerikai filmje, majd hogyan kelt fel a padlóról, hogy végül minden idők egyik legelismertebb rendezőjévé váljon.

Karrierjének történetét pedig átszövik családi életének bukkanói – az első Oscarja kellett ahhoz, hogy évek után ismét találkozhasson gyerekeivel; s még egy Oscar-díjas film pedig ahhoz, hogy visszatérhessen Prágába.

Szintén vetítik majd a program keretein belül a Festett madár című fekete-fehér művészfilmet, amely

Csehország idei Oscar-nevezettje volt.

A film egy kisfiú viszontagságait követi nyomon, akit a második világháború idején szülei vidéki nagynénjéhez küldenek – a rokon azonban váratlanul meghal, így a gyerek magára marad egy kegyetlen és számára ismeretlen világban. Míg nem messze tőle a harctereken katonák gyilkolják egymást, ő kénytelen saját harcát megvívni a túlélésért.

"(Csehországban) hatalmas hagyománya van a komédiának, az emberek is odáig vannak az ilyen filmekért" – mondta a Magyar Narancsnak egy interjúban Kerekes Vica, aki az országban igazi sztárnak számít. A színésznő szerint a csehek nemcsak szívesen járnak moziba, de ott a hazai filmek is sokkal népszerűbbek, mint például Magyarországon.

Elsősorban azért, mert a cseh komédiák jellemzően a cseheknek készülnek: a legnagyobb sztárok szerepelnek benne, és sokszor állami segítségre sincs szükség a finanszírozásukhoz, hiszen a közönségfilmek képesek eltartani magukat a piacon. Ilyen, Csehországban óriási sikert aratott vígjátékból három is érkezik Magyarországra.

A Nők, ha futnak minden idők egyik legsikeresebb cseh mozija volt, közel másfél millióan váltottak rá jegyet. A sztori szerint egy családapa életének utolsó kívánsága az volt, hogy lefussa a maratont – halála után felesége és három lánya igyekszik teljesíteni helyette a 42 kilométeres távot. A futás nem megy könnyen, de mindegyikük számára felszabadulást jelent: van, amelyiküknek a gyászban, másnak egy szakítás feldolgozásában, vagy épp megfeneklett házassága orvoslásában segít.

Három film – bár különböző szemszögből és hangulatban – a rendszerváltás óta eltelt időszak negatív jelenségeit veszi célba. A Tulajdonosok című komédia egy mai napig sikerrel futó színdarab adaptációja, amelyet az újhullámos filmekhez, például Forman korai mozijaihoz hasonlítanak. Ebben egy társasházi lakógyűlés tragikomédiája tárul elénk: van, aki igyekszik minél magasabb áron túladni lakásán, más a régi időket visszasírva próbálja megóvni tulajdonát, és olyan is akad, akinek egyetlen vágya a tetőtér megkaparintása. "Akik nem éltek társasházban, azoknak komédia. Dráma azoknak, akik benne élnek" – szól a film jelmondata, melyben Dagmar Havlova, Vaclac Havel felesége is feltűnik.

A Terrorista szintén változó, értékvesztett világunkról szól, melyben egy nyugdíjas tanárnő próbál talpon maradni – amikor pedig úgy érzi, rajta kívül senki nem képes rendet teremteni, a saját kezébe veszi az igazságszolgáltatást. A főszerepet Iva Janzurova, a Kórház a város szélén című sorozat egykori sztárja alakítja – vele a vetítés után találkozhatunk is.

Hasonló, magányos farkasról mesél a Nemzeti sugárút is: főhőse, Vandam látszólag egyszerű skinhead kocsmatöltelék, aki a cseh nemzet elveszített csatái felett siránkozik és igyekszik megvédeni azt, ami a régmúltból környezetében még megmaradt. Mikor kedvenc kocsmája veszélybe kerül, kénytelen végiggondolni eddigi életét és számot vetni eszméivel is.

A Cseh Filmkarnevál február 19 és 23 között, öt napon át várja a cseh filmek rajongóit. A vetítéseket a Toldi moziban tartják, jegyelővétel február 13-tól a mozi pénztárában vagy honlapján. További információk ezen az oldalon, vagy az esemény Facebook-oldalán olvashatóak, a műsorfüzet pedig itt elérhető.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.