Deák Dániel fesztiváligazgató a Friss Hús fesztiválról: A rövidfilmes tehetség mindig utat tör magának

  • Artner Szilvia
  • 2024. május 29.

Mikrofilm

A Friss Húsról általában azt mondják, olyan érzést kelt, mintha egy normális társadalomban élnénk - mondja interjúnkban a csütörtökön kezdődő rövidfilmfesztivál igazgatója.

rés a présen: Miben fejlődött, változott a kezdetekről idénre a Friss Hús Fesztivál?

Deák Dániel: 2013-ban szerveztük meg az első Friss Húst, ami akkor még nem szólt másról, mint hogy megmutassuk nagyvásznon a legújabb magyar rövidfilmeket. Mert jó magyar rövidfilmek mindig készülnek, függetlenül attól, hogy kapnak-e állami támogatást vagy bármifajta segítséget – elképesztő teremtő erő van a filmes tehetségekben, ezt igyekszik megmutatni azóta is minden évben a fesztiválunk. Ez az, amihez igyekszünk minél színesebb és izgalmasabb körítést találni, nemzetközi filmeket, vendégeket, okos és szórakoztató szakmázást, szabadtéri mozizást, és évről évre tágítjuk belterjességet. Idén először például országos elérést kínálunk: három egyetemi városban, Debrecenben, Pécsen és Szegeden is szimultán mennek a vetítések. Reméljük, jövőre még több város csatlakozik hozzájuk.

rap: Milyen szekciók lesznek idén a XII. Friss Húson és milyen szakmai programok?

DD: Idén száznál is több film került a programba. Örök slágerünk a magyar versenyfilmes szekció, amelyben a legújabb hazai filmek mutatkoznak be, de nagyon szeretjük a nemzetközi versenyfilmes blokkjainkat, amelyekbe a világ legjobb rövidfilmjeit gyűjtöttük össze. Ezek mellett évről évre megújuló különlegességekkel is készülünk: a Queer Dreams a szexuális kisebbségekkel foglalkozik, a Midnight horrorfilmes szekció borzongást és reszketést kínál, a Weirdcore a teljesen elborult, de nagyon kreatív filmeket mutatja be, illetve összeszedtük a balti államok bumfordi szocreál romantikájától fűtött rövidfilmjeit és animációit. Érdekes színfolt még a Műfajra magyar! blokkunk, amelyben hazai rendezők zsánerfilmes kísérleteit vetítjük.

 
Forrás: Friss Hús Rövidfilmfesztivál
 

rap: Kik válogatják, válogatták a filmeket a nemzetközi és a magyar versenyprogramba? Mi a bekerülés kritériuma? Milyen zsűri van idén?

DD: Mivel több ezer film érkezik a nevezési felhívásunkra, fizikai képtelenség volna az összeset egy válogatónak megnéznie. A hőskorban, tíz éve még egyedül meg tudtam oldani ezt a feladatot. Ma már előválogató csapattal dolgozunk, ami filmkritkusokból, filmszakos egyetemistákból, gyakorló filmkészítőkből áll. Egy sporteseményhez hasonló selejtezős rendszerben jutnak tovább a filmek, a végleges műsorral aztán a programfelelősök döntenek, a nemzetközi programot Osváth Gábor, a tavaly a 27 című animációs filmmel a cannes-i Arany Pálmát nyerő producer állítja össze, én csinálom a magyar blokkot, Jakab Veronika, a Friss Hús szervezői motorja pedig az országfókuszt, ami idén a baltiakat jelenti. Miután a Friss Hús nagyrészt a fiatalokról és a fiataloknak szól, igyekszünk fiatalabb generációkat is bevonni, így például a Weirdcore-t pedig a filmklubok és filmes események körül mozgó rendező-író, korszakos jelenség Dezső Bálint állítja össze.

rap: Hogy látod az idei filmfelhozatalt, és milyen irányba megy a rövidfilm készítés szerinted?

DD: Egyrészt egyre jobb helyzetben vannak a rövidfilmek, mert az eseményalapú filmnézés, mint amilyen a filmfesztivál is, reneszánszát éli – és ezekbe nagyon jól illeszkednek az izgalmasan programozható, sokszínű szórakozást kínáló kisfilmek, illetve az internet is új területet nyitott meg a rövidfilm-forgalmazásban. Másrészt egy rövidfilmnek szerintem bátornak kell lennie, feszegetnie kell a konvenciókat. A mai pályakezdőknek szűkös pályán mozognak, rengeteg elvárásnak kell megfelelniük, ami sokszor pont a konvenciók irányába kényszeríti őket. Minden évben van szerencsére sok olyan film, amely felül tud emelgetni ezeken, nekem ezek a kedvenceim. Illetve azt is szeretem, ha nem túl hosszú egy rövidfilm.

 
Deák Dániel
Fotó: Hirling Bálint
 

rap: Kik az idei filmcsillagok?

DD: A filmeket általában a rendezőkhöz kötjük, ez nincs másképp a rövidfilmeknél sem. Ugyanakkor a legtöbb fiatal színész is kisfilmekben kezdi a pályafutását, és a Friss Húson mutatkozik be. A Friss Csillag programunkkal az új színészgenerációk feltűnésére kívánjuk felhívni a figyelmet két izgalmas tehetség fókuszba helyezésével. Idén Gellért Dorottya és Ionescu Raul a két Friss Csillag – olyan művészek, akik az utóbbi években több rövidfilmben is kiemelkedő alakítást nyújtottak és ígéretes színészi pályájuk elején állnak. Kiemelten kezeljük a filmjeiket, karriertanácsokkal segítjük őket, megjelenési lehetőséget biztosítunk nekik, de részvételükkel megpróbálunk a többi pályakezdő színésznek is segíteni: castingról, marketingről beszélgetünk velük egy kerekasztal-beszélgetés keretében.

rap: A Friss Hús aztán igazán a szabad filmművészeté. Nem zavart ez eddig még senkit? Vagy túl őrültek vagytok ahhoz is, hogy belétek köthessen egy diktatúra?

DD: Ahogy említettem, a rövidfilmes tehetség mindig utat tör magának. Ezzel az energiával dolgozunk mi is. Végtelenül egyszerű a stratégiánk: csak az ízlésünkre hallgatunk, így nálunk feloldódnak olyan ellentétek, mint például a Freeszfe és az SZFE szembenállása. Teret adunk minden filmnek, ami megüti az általunk (és a közönségünk által) elvárt színvonalat; sok szakmai vita folyik nálunk, de mindig konstruktívak a beszélgetések. A Friss Húsról általában azt mondják az emberek, hogy olyan érzést kelt, mintha egy normális társadalomban élnénk. És ha ezt egyre többen megtapasztalják, azzal mindenki jól jár.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.