Deák Dániel fesztiváligazgató a Friss Hús fesztiválról: A rövidfilmes tehetség mindig utat tör magának

  • Artner Szilvia
  • 2024. május 29.

Mikrofilm

A Friss Húsról általában azt mondják, olyan érzést kelt, mintha egy normális társadalomban élnénk - mondja interjúnkban a csütörtökön kezdődő rövidfilmfesztivál igazgatója.

rés a présen: Miben fejlődött, változott a kezdetekről idénre a Friss Hús Fesztivál?

Deák Dániel: 2013-ban szerveztük meg az első Friss Húst, ami akkor még nem szólt másról, mint hogy megmutassuk nagyvásznon a legújabb magyar rövidfilmeket. Mert jó magyar rövidfilmek mindig készülnek, függetlenül attól, hogy kapnak-e állami támogatást vagy bármifajta segítséget – elképesztő teremtő erő van a filmes tehetségekben, ezt igyekszik megmutatni azóta is minden évben a fesztiválunk. Ez az, amihez igyekszünk minél színesebb és izgalmasabb körítést találni, nemzetközi filmeket, vendégeket, okos és szórakoztató szakmázást, szabadtéri mozizást, és évről évre tágítjuk belterjességet. Idén először például országos elérést kínálunk: három egyetemi városban, Debrecenben, Pécsen és Szegeden is szimultán mennek a vetítések. Reméljük, jövőre még több város csatlakozik hozzájuk.

rap: Milyen szekciók lesznek idén a XII. Friss Húson és milyen szakmai programok?

DD: Idén száznál is több film került a programba. Örök slágerünk a magyar versenyfilmes szekció, amelyben a legújabb hazai filmek mutatkoznak be, de nagyon szeretjük a nemzetközi versenyfilmes blokkjainkat, amelyekbe a világ legjobb rövidfilmjeit gyűjtöttük össze. Ezek mellett évről évre megújuló különlegességekkel is készülünk: a Queer Dreams a szexuális kisebbségekkel foglalkozik, a Midnight horrorfilmes szekció borzongást és reszketést kínál, a Weirdcore a teljesen elborult, de nagyon kreatív filmeket mutatja be, illetve összeszedtük a balti államok bumfordi szocreál romantikájától fűtött rövidfilmjeit és animációit. Érdekes színfolt még a Műfajra magyar! blokkunk, amelyben hazai rendezők zsánerfilmes kísérleteit vetítjük.

 
Forrás: Friss Hús Rövidfilmfesztivál
 

rap: Kik válogatják, válogatták a filmeket a nemzetközi és a magyar versenyprogramba? Mi a bekerülés kritériuma? Milyen zsűri van idén?

DD: Mivel több ezer film érkezik a nevezési felhívásunkra, fizikai képtelenség volna az összeset egy válogatónak megnéznie. A hőskorban, tíz éve még egyedül meg tudtam oldani ezt a feladatot. Ma már előválogató csapattal dolgozunk, ami filmkritkusokból, filmszakos egyetemistákból, gyakorló filmkészítőkből áll. Egy sporteseményhez hasonló selejtezős rendszerben jutnak tovább a filmek, a végleges műsorral aztán a programfelelősök döntenek, a nemzetközi programot Osváth Gábor, a tavaly a 27 című animációs filmmel a cannes-i Arany Pálmát nyerő producer állítja össze, én csinálom a magyar blokkot, Jakab Veronika, a Friss Hús szervezői motorja pedig az országfókuszt, ami idén a baltiakat jelenti. Miután a Friss Hús nagyrészt a fiatalokról és a fiataloknak szól, igyekszünk fiatalabb generációkat is bevonni, így például a Weirdcore-t pedig a filmklubok és filmes események körül mozgó rendező-író, korszakos jelenség Dezső Bálint állítja össze.

rap: Hogy látod az idei filmfelhozatalt, és milyen irányba megy a rövidfilm készítés szerinted?

DD: Egyrészt egyre jobb helyzetben vannak a rövidfilmek, mert az eseményalapú filmnézés, mint amilyen a filmfesztivál is, reneszánszát éli – és ezekbe nagyon jól illeszkednek az izgalmasan programozható, sokszínű szórakozást kínáló kisfilmek, illetve az internet is új területet nyitott meg a rövidfilm-forgalmazásban. Másrészt egy rövidfilmnek szerintem bátornak kell lennie, feszegetnie kell a konvenciókat. A mai pályakezdőknek szűkös pályán mozognak, rengeteg elvárásnak kell megfelelniük, ami sokszor pont a konvenciók irányába kényszeríti őket. Minden évben van szerencsére sok olyan film, amely felül tud emelgetni ezeken, nekem ezek a kedvenceim. Illetve azt is szeretem, ha nem túl hosszú egy rövidfilm.

 
Deák Dániel
Fotó: Hirling Bálint
 

rap: Kik az idei filmcsillagok?

DD: A filmeket általában a rendezőkhöz kötjük, ez nincs másképp a rövidfilmeknél sem. Ugyanakkor a legtöbb fiatal színész is kisfilmekben kezdi a pályafutását, és a Friss Húson mutatkozik be. A Friss Csillag programunkkal az új színészgenerációk feltűnésére kívánjuk felhívni a figyelmet két izgalmas tehetség fókuszba helyezésével. Idén Gellért Dorottya és Ionescu Raul a két Friss Csillag – olyan művészek, akik az utóbbi években több rövidfilmben is kiemelkedő alakítást nyújtottak és ígéretes színészi pályájuk elején állnak. Kiemelten kezeljük a filmjeiket, karriertanácsokkal segítjük őket, megjelenési lehetőséget biztosítunk nekik, de részvételükkel megpróbálunk a többi pályakezdő színésznek is segíteni: castingról, marketingről beszélgetünk velük egy kerekasztal-beszélgetés keretében.

rap: A Friss Hús aztán igazán a szabad filmművészeté. Nem zavart ez eddig még senkit? Vagy túl őrültek vagytok ahhoz is, hogy belétek köthessen egy diktatúra?

DD: Ahogy említettem, a rövidfilmes tehetség mindig utat tör magának. Ezzel az energiával dolgozunk mi is. Végtelenül egyszerű a stratégiánk: csak az ízlésünkre hallgatunk, így nálunk feloldódnak olyan ellentétek, mint például a Freeszfe és az SZFE szembenállása. Teret adunk minden filmnek, ami megüti az általunk (és a közönségünk által) elvárt színvonalat; sok szakmai vita folyik nálunk, de mindig konstruktívak a beszélgetések. A Friss Húsról általában azt mondják az emberek, hogy olyan érzést kelt, mintha egy normális társadalomban élnénk. És ha ezt egyre többen megtapasztalják, azzal mindenki jól jár.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.