Egy repülőgép jelenthette volna Mads Mikkelsen karrierjének végét

  • narancs.hu
  • 2023. október 9.

Mikrofilm

Meg egy James Bond-film forgatókönyve – de szerencsére nem így lett.

Míg európai filmjeiben testben (Sarkvidék) és lélekben is küzdő (Még egy kört mindenkinek; Az igazság bajnokai; A vadászat), összetett drámai hősöket alakít, Hollywoodban Mads Mikkelsen általában az ügyeletes rosszfiút játssza: így volt ez a legújabb Indiana Jonesban, a Legendás állatok: Dumbledore titkában – és talán legismertebb ilyen szerepében, a Casino Royale-ban is. A Zürich Film Fesztiválon azonban nemrég Mikkelsen bevallotta, karrierje egészen máshogy is alakulhatott volna: hajszálon múlott, hogy a James Bond-mozival nemcsak elkezdődött, de is fejeződött hollywoodi kalandja.

„A Casino Royale volt az első forgatókönyv, amelynek minden egyes oldalán ott állt a nevem. Ami azt is jelenti, hogy ha elveszíted, akkor magadra vess. Felszálltam egy gépre, elkezdtem olvasni, majd elaludtam. Aztán amikor leszálltam, egyszerűen otthagytam. Szerencsém volt, hogy egy takarító nem tudta, mi is ez, és kidobta. Ez lehetett volna a karrierem vége” – nyilatkozta. Azt is elmondta, hogy mielőtt megkapta Le Chiffre szerepét Martin Campbell filmjében, nem igazán ismerte vagy érdekelte James Bond. „Soha nem láttam egyetlen Bond-mozit sem addig, és természetesen hazudtam erről. Csak a vasfogú fickót ismertem (azaz Cápát, akit A kém, aki szeretett engem című 1977-es filmben Richard Kiel játszott – a szerk.). Fel sem fogtam, milyen nagy dolog ez az egész egészen addig, amíg a londoni premieren nem kellett találkoznom a királynővel. Vagy neki kellett találkoznia velünk” – emlékezett vissza.

Menet közben persze megszerette figuráját és James Bond világát is, abban azonban biztos, hogy egy ideig nem szerepel majd a 007-es franchise-ben. Szerinte ugyanis ha Daniel Craiget minden hülyeségért cikizték (erről ebben a cikkünkben írtunk részletesen), akkor az ő akcentusával is biztos bajuk van a rajongóknak. Egyelőre azonban még mindig nincs meg az új James Bond, csak egy fő esélyes akad a szerepre.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.