Egy rossz szóvicc miatt letiltották az amerikai szörnyfilmet Kínában

  • narancs.hu
  • 2020. december 10.

Mikrofilm

Ha Kínába jössz a filmjeiddel, nem poénkodhatsz rajtunk! – szól a hivatalos retorika.

 

Paul W.S. Anderson különös örömét leli abban, ha feleségét, Milla Jovovichot rögzítheti szörnyek és zombik kaszabolása közben – nagyjából ennyi a lényege az eddig elkészült hat Resident Evil-filmnek, melyből négyet ő maga rendezett. A páros legújabb, Monster Hunter – Szörnybirodalom című mozijával sem igyekszik görcsösen megújulni, a koncepció nagyjából ugyanaz: Jovovich egy játékadaptáció részeként szétrúg néhány túlvilági feneket. A film azonban hatalmas felháborodást keltett Kínában, egy tíz másodperces párbeszédet ugyanis sértőnek találtak az országra nézve.

A Monster Hunter december 4-én, három héttel az Amerikai premier előtt debütált Kínában, azonban már aznap elkezdtek terjedni a felháborodott kommentek a közösségi médiában. Másnap már csak az ország mozijainak 0,7%-ban (!) vetítették a filmet, azaz gyakorlatilag mindenhol törölték. Meg is érkezett a központi utasítás, hogy mindenhol vonják ki a forgalomból, a már eladott jegyek árát pedig térítsék vissza. Azt ígérték, hogy a mozi egy új verziója hamarosan elérhető lesz, immár a felháborítónak ítélt jelenet nélkül – ám ezt azóta sem mutatták be. A tüzet azonban nem sikerült teljesen eloltani, az ország legnépszerűbb közösségimédia-platformján, a Weibon többen követelik nemcsak a kínai gyártó Tencentnek, de a film alapjául szolgáló játék készítőjének, a Capcomnak a fejét is.

És hogy mi az, ami kiverte a biztosítékot Kínában? A film egyik főszereplője az ázsiai-amerikai Jin Au-Yeung (aki MC Jin néven rapperként is tevékenykedik) az egyik jelenetben egy fehér szereplőtársával együtt autózik. A sértőnek ítélt szóvicc valójában csak angolul értelmes: „Nézd a térdeimet!/ Look at my knees!” – kiáltja Jin. „Milyen térdek ezek?” – kérdezi útitársa. „Kínaiak!/Chi-nese!” – vagyis az ázsiai szereplő azzal poénkodik, hogy angolul a térd (knee) és kínai (Chinese) szavak rímelnek egymással.

Mindez innen, Európából csak egy béna szóviccnek tűnik, ám a kínaiaknak azért is esik rosszul, mert egy régi rasszista iskolás mondóka ugyanezen a rímpáron alakul: “Chi-nese, Jap-a-nese, dir-ty knees, look at these” – szól a rigmus, amelyet jellemzően térdet csapkodva, ázsiai sztereotípiákat imitálva adtak elő annak idején. Ráadásul a kínai fordítók úgy igyekeztek értelmet adni a viccnek, hogy egy közmondást idéztek meg vele, amelynek lényege hogy a férfiaknak muszáj méltósággal rendelkezniük és nem térdelhetnek le könnyedén mások előtt. „A férfiaknak arany van a térdük alatt ezért csak a mennyben és édesanyjuk előtt borulhatnak térdre” – szól a mondás szabad fordításban, melyből azt a bizonyos arany-utalást vették át a fordítók, kihagyva a kínai kifejezést. A fiatal, angolul is értő mozinézőknek azonban nemcsak hogy feltűnt mindez, de kifejezetten bedühödtek, hogy egy rasszista viccet egy ősi kínai bölcsességgel próbáltak rájuk sózni.

A neten hamar elterjedt a „Monster Hunter Inzultálta Kínát” hashtag, a film ellen pedig még a Kommunista Ifjúsági Liga is kikelt. Sőt, ők a tétet emelve egyenesen egy olyan fotót tettek közzé, melyen egy rendőr készül járókelőkre térdelni, miközben a „Floydék, kaptok levegőt?” felirat olvasható. Azaz párhuzamot vontak a film rasszista térdes poénja és George Floyd meggyilkolása, valamint az azt követő tüntetések között, képmutatónak és rasszistának bélyegezve az amerikaiakat. A posztot azóta törölték.

Az eset nem is annyira a Monster Hunter miatt érdekes, inkább azért, mert intő jelként szolgálhat a világ egyik legnagyobb filmpiacából részesedni kívánó amerikai cégeknek. Már a kifejezetten a kínai piacra szánt Mulan körül is tobzódtak a botrányok, tavaly pedig a Jetikölyök című animációt tiltották be egyetlen abban látható térkép miatt. A kínai piac jelentette hatalmas potenciál miatt az amerikaiak biztos nem hajlandóak lemondani róla, ám kénytelenek lesznek jobban figyelembe venni az országban uralkodó párt retorikáját, miszerint Kína évszázadok óta áldozat, akit félreértések és igazságtalanságok öveznek. Nem csoda, hogy elég egy meggondolatlan vicc, és a nézők kikelnek a külföldiek ellen, akik filmjeikkel igyekeznek gyarmatosítani őket.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?