Egy rossz szóvicc miatt letiltották az amerikai szörnyfilmet Kínában

  • narancs.hu
  • 2020. december 10.

Mikrofilm

Ha Kínába jössz a filmjeiddel, nem poénkodhatsz rajtunk! – szól a hivatalos retorika.

 

Paul W.S. Anderson különös örömét leli abban, ha feleségét, Milla Jovovichot rögzítheti szörnyek és zombik kaszabolása közben – nagyjából ennyi a lényege az eddig elkészült hat Resident Evil-filmnek, melyből négyet ő maga rendezett. A páros legújabb, Monster Hunter – Szörnybirodalom című mozijával sem igyekszik görcsösen megújulni, a koncepció nagyjából ugyanaz: Jovovich egy játékadaptáció részeként szétrúg néhány túlvilági feneket. A film azonban hatalmas felháborodást keltett Kínában, egy tíz másodperces párbeszédet ugyanis sértőnek találtak az országra nézve.

A Monster Hunter december 4-én, három héttel az Amerikai premier előtt debütált Kínában, azonban már aznap elkezdtek terjedni a felháborodott kommentek a közösségi médiában. Másnap már csak az ország mozijainak 0,7%-ban (!) vetítették a filmet, azaz gyakorlatilag mindenhol törölték. Meg is érkezett a központi utasítás, hogy mindenhol vonják ki a forgalomból, a már eladott jegyek árát pedig térítsék vissza. Azt ígérték, hogy a mozi egy új verziója hamarosan elérhető lesz, immár a felháborítónak ítélt jelenet nélkül – ám ezt azóta sem mutatták be. A tüzet azonban nem sikerült teljesen eloltani, az ország legnépszerűbb közösségimédia-platformján, a Weibon többen követelik nemcsak a kínai gyártó Tencentnek, de a film alapjául szolgáló játék készítőjének, a Capcomnak a fejét is.

És hogy mi az, ami kiverte a biztosítékot Kínában? A film egyik főszereplője az ázsiai-amerikai Jin Au-Yeung (aki MC Jin néven rapperként is tevékenykedik) az egyik jelenetben egy fehér szereplőtársával együtt autózik. A sértőnek ítélt szóvicc valójában csak angolul értelmes: „Nézd a térdeimet!/ Look at my knees!” – kiáltja Jin. „Milyen térdek ezek?” – kérdezi útitársa. „Kínaiak!/Chi-nese!” – vagyis az ázsiai szereplő azzal poénkodik, hogy angolul a térd (knee) és kínai (Chinese) szavak rímelnek egymással.

Mindez innen, Európából csak egy béna szóviccnek tűnik, ám a kínaiaknak azért is esik rosszul, mert egy régi rasszista iskolás mondóka ugyanezen a rímpáron alakul: “Chi-nese, Jap-a-nese, dir-ty knees, look at these” – szól a rigmus, amelyet jellemzően térdet csapkodva, ázsiai sztereotípiákat imitálva adtak elő annak idején. Ráadásul a kínai fordítók úgy igyekeztek értelmet adni a viccnek, hogy egy közmondást idéztek meg vele, amelynek lényege hogy a férfiaknak muszáj méltósággal rendelkezniük és nem térdelhetnek le könnyedén mások előtt. „A férfiaknak arany van a térdük alatt ezért csak a mennyben és édesanyjuk előtt borulhatnak térdre” – szól a mondás szabad fordításban, melyből azt a bizonyos arany-utalást vették át a fordítók, kihagyva a kínai kifejezést. A fiatal, angolul is értő mozinézőknek azonban nemcsak hogy feltűnt mindez, de kifejezetten bedühödtek, hogy egy rasszista viccet egy ősi kínai bölcsességgel próbáltak rájuk sózni.

A neten hamar elterjedt a „Monster Hunter Inzultálta Kínát” hashtag, a film ellen pedig még a Kommunista Ifjúsági Liga is kikelt. Sőt, ők a tétet emelve egyenesen egy olyan fotót tettek közzé, melyen egy rendőr készül járókelőkre térdelni, miközben a „Floydék, kaptok levegőt?” felirat olvasható. Azaz párhuzamot vontak a film rasszista térdes poénja és George Floyd meggyilkolása, valamint az azt követő tüntetések között, képmutatónak és rasszistának bélyegezve az amerikaiakat. A posztot azóta törölték.

Az eset nem is annyira a Monster Hunter miatt érdekes, inkább azért, mert intő jelként szolgálhat a világ egyik legnagyobb filmpiacából részesedni kívánó amerikai cégeknek. Már a kifejezetten a kínai piacra szánt Mulan körül is tobzódtak a botrányok, tavaly pedig a Jetikölyök című animációt tiltották be egyetlen abban látható térkép miatt. A kínai piac jelentette hatalmas potenciál miatt az amerikaiak biztos nem hajlandóak lemondani róla, ám kénytelenek lesznek jobban figyelembe venni az országban uralkodó párt retorikáját, miszerint Kína évszázadok óta áldozat, akit félreértések és igazságtalanságok öveznek. Nem csoda, hogy elég egy meggondolatlan vicc, és a nézők kikelnek a külföldiek ellen, akik filmjeikkel igyekeznek gyarmatosítani őket.

Figyelmébe ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.