A kisember mocskos nagy megváltása 13+1 felvonásban

Mikrofilm

A Berlin, Alexanderplatz 15 óra tömény mozi, amit most Ön is megnézhet – nem ígérjük, hogy jobb emberré is válik tőle, de biztos, hogy felejthetetlen élménnyel gazdagodik.

Rainer Werner Fassbinder 35 éves volt, amikor 1980-ban elkészítette a Berlin, Alexanderplatz című minisorozatát.  A rendezőről (tragikusan fiatalon elhunyt, misztikusan termékeny zseni; a német újfilm legnagyobb alakja) és a sorozatról (a rendező életművének legkomplexebb és legnagyszerűbb műve; egy közönséges ember cinizmusba és humanizmusba áztatott, hatalmas portréja, amint egy hitvány időszakban küzd a túlélésért) is van mit mondani, akkora kultstátusz kerekedett körülöttük az elmúlt évtizedek alatt. Vagy ami ettől is csábítóbb:

a filmtörténészi és újságírói okoskodásokra fittyet hányva akár saját magunk is megismerkedhetünk velük.

Ez a célja a Goethe Intézetnek, ahol a rendező 75. születésnapja alkalmából (Fassbinder 1982-ben halt meg 37 évesen) idén több projektet is szenteltek az alkotónak és filmjeinek, melyek hatása máig érezhető. Nyáron például rövidfilmpályázatot hirdettek, az emlékév zárásaként pedig levetítik monumentális, 13+1 részen és 910 percen át pörgő művét, a Berlin, Alexanderplatzot, melyre a Budapest Film Távmozi rendszerén keresztül az első 200 jelentkező ingyen igényelhet jegyet.

Az eposz eredetileg a német televíziónak készült Alfred Döblin azonos című, 1929-ben megjelent modernista regényéből. Az író ekkor még nem tudhatta, milyen sötét lapok következnek az ország történelmében, ám pontosan észlelte az irányt és érzékelte a társadalmi folyamatokat. Fassbinder 1980-ban azonban már a múltat illető tények tudatában készítette el az adaptációt, így filmje – ő ugyanis egyetlen, egységes fimként tekintett rá – egyszerre látlelet a Weimari Köztársaságról és tanulmány az emberi lélekről. Tarr Béla így nyilatkozott róla: „…ez a film az élet igenléséről szól... Nem ad esélyt a feladásra, kierőszakolja belőlünk az életben maradáshoz szükséges ellenállást, felemel minket a sárból, kiprovokálja belőlünk a nemességet. Valami ilyesmit hívhattak a görögök katarzisnak”.

A Berlin, Alexanderplatz történetét legalább olyan nehéz összefoglalni, mint hangulatát vagy mondanivalóját: „durva kis epizódok sorozata, melyek mind helytállnának a legobszcénabb bulvárlapok legeslegobszcénabb híreiként” – nyilatkozta maga a rendező. Az első rész címe „Kezdődik a büntetés”, amely már csak azért is ironikus, mert a főhős, Franz Biberkopf (neve megegyezik A szabadság ököljoga Fassbinder-alakította karakterével, de a rendező interjúkban is megerősítette az alteregóelméletet) az epizód kezdetén épp a börtönből szabadul, ahol négy évet ült barátnője meggyilkolásáért. A büntetése letöltése után igyekszik emberi életet teremteni magának, ám úgy merül el a társadalomban, mintha húsdarálóba eresztették volna; személyisége a korszakhoz és környezethez hasonlóan egyszerre vonzó és taszító, a legtöbbször pedig mindkettő egyszerre.

A Fassbinder-filmekben ott van a világ az összes mocska, még azt sem mondhatjuk, hogy e szenny nem befolyásolja filmjeinek történetét, ne irányítaná szereplőinek majd minden mozdulatát, csakhogy nem erről van szó. Nem arról szólnak ezek a filmek, hogy a világ rossz. Fassbinder konkrét, mint egy anális elhatározás. Nem ködösít, nincs szüksége a rossz fülöncsípéséhez olyan segédeszközökre, mint a világ, az élet, a környezet és hasonló megfoghatatlanságok.” – írtuk a rendezőre emlékező cikkünkben.  

A Berlin, Alexanderplatzot vetítették már tévében, moziban és a MoMA-ban is. A Goethe Intézet jóvoltából most a Budapest Film Távmozi rendszerén keresztül, otthonunkban merülhetünk el benne. December 11-én (18:00-22:30), 12-én (18:00-23:00) és 13-án (17:00-23:00) zajlanak az online vetítések, naponként 200 ingyenes jegy ütheti a markát a leggyorsabbaknak. A vetítés mellé online beszélgetést is szerveznek Király Edit irodalmár és Stőhr Lóránt filmtörténész részvételével.

További információ ezen az oldalon olvasható, a jegyfoglalás pedig itt elérhető.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.