Egyszeri alkalommal újra megjelenik a Pesti Est

  • narancs.hu
  • 2024. március 26.

Mikrofilm

A Kék Pelikan című film közelgő bemutatója adja az apropóját.

Az április 4-én mozikba kerülő Kék Pelikan a rendszerváltás körüli időszakot eleventi fel: a világútlevelek megjelenésével kinyíltak a határok, csak épp pénzük nem volt a fiataloknak, hogy nyakukba vegyék Európát. Néhány élelmes ember azonban rájött, hogyan lehet meghekkelni a rendszert: Domestos segítségével machinálták meg a vonatjegyeket, majd az eredeti árukhoz képest fillérekért kezdték el terjeszteni azokat. A vonatjegyhamisítás tipikus sztori a magyar csibészségről és szabadságvágyról, Csáki László első egész estés animációs filmjében azonban benne van az akkori kor hangulata, színei, íze és zamata is.

A moziban a Domestos mellett a Pesti Est magazin is fontos szerepet játszik – ebben cserélnek ugyanis gazdát a hamis vonatjegyek. A Kék Pelikan kedvéért a filmet forgalmazó JUNI11 Distribution most életre kelt a kilencvenes évek és az ezredforduló legendás programmagazinját. Egy lapszám erejéig ismét olvasható lesz a Pesti Est, amelyet ráadásul az eredeti szerkesztőség tagjai készítenek.

A Pesti Est generációk számára jelentett tájékozódási pontot. Az ingyenes programfüzet története 1991-ig nyúlik vissza, amikor három gimnáziumi osztálytárs (Lang András, Melis András és Müller Miklós) úgy döntött, itthon is készít egy hasonló lapot ahhoz, amit külföldi tanulmányuk során láttak. 1992 áprilisában jelent meg az első szám, a lap pedig folyamatosan fejlődött az ekkoriban mozgásba lendült budapesti klubélettel. 1996-tól már színesben jelent meg az újság, egy évvel később elindultak a vidéki kiadások is. Ingyenessége és amiatt, hogy elsősorban mozikban, színházakban, szórakozóhelyeken és kávézókban terjesztették, a Pesti Est a 18-35-ös korosztály egyik legfontosabb nyomtatott lapjává vált. Működét a koronavírus pecsételte meg – a karantén miatt bezártak a szórakozóhelyek, szünetelt a kulturális és klubélet, 2020 márciusában pedig 30 év után először fordult elő, hogy a Pesti Est nem jelent meg. Az utolsó lapszám a 2020. március 12-i lett, amely címlapján a Magyar Állami Népi Együttest promotálta. A mostani, egyetlen lapszám erejéig újra megjelenő lap borítóján a Kék Pelikan főhősei szerepelnek majd.

A filmről szóló kritikánk és Csáki László rendezővel készült interjúnk az eheti Magyar Narancsban olvashatóak majd!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.