Egyszeri alkalommal újra megjelenik a Pesti Est

  • narancs.hu
  • 2024. március 26.

Mikrofilm

A Kék Pelikan című film közelgő bemutatója adja az apropóját.

Az április 4-én mozikba kerülő Kék Pelikan a rendszerváltás körüli időszakot eleventi fel: a világútlevelek megjelenésével kinyíltak a határok, csak épp pénzük nem volt a fiataloknak, hogy nyakukba vegyék Európát. Néhány élelmes ember azonban rájött, hogyan lehet meghekkelni a rendszert: Domestos segítségével machinálták meg a vonatjegyeket, majd az eredeti árukhoz képest fillérekért kezdték el terjeszteni azokat. A vonatjegyhamisítás tipikus sztori a magyar csibészségről és szabadságvágyról, Csáki László első egész estés animációs filmjében azonban benne van az akkori kor hangulata, színei, íze és zamata is.

A moziban a Domestos mellett a Pesti Est magazin is fontos szerepet játszik – ebben cserélnek ugyanis gazdát a hamis vonatjegyek. A Kék Pelikan kedvéért a filmet forgalmazó JUNI11 Distribution most életre kelt a kilencvenes évek és az ezredforduló legendás programmagazinját. Egy lapszám erejéig ismét olvasható lesz a Pesti Est, amelyet ráadásul az eredeti szerkesztőség tagjai készítenek.

A Pesti Est generációk számára jelentett tájékozódási pontot. Az ingyenes programfüzet története 1991-ig nyúlik vissza, amikor három gimnáziumi osztálytárs (Lang András, Melis András és Müller Miklós) úgy döntött, itthon is készít egy hasonló lapot ahhoz, amit külföldi tanulmányuk során láttak. 1992 áprilisában jelent meg az első szám, a lap pedig folyamatosan fejlődött az ekkoriban mozgásba lendült budapesti klubélettel. 1996-tól már színesben jelent meg az újság, egy évvel később elindultak a vidéki kiadások is. Ingyenessége és amiatt, hogy elsősorban mozikban, színházakban, szórakozóhelyeken és kávézókban terjesztették, a Pesti Est a 18-35-ös korosztály egyik legfontosabb nyomtatott lapjává vált. Működét a koronavírus pecsételte meg – a karantén miatt bezártak a szórakozóhelyek, szünetelt a kulturális és klubélet, 2020 márciusában pedig 30 év után először fordult elő, hogy a Pesti Est nem jelent meg. Az utolsó lapszám a 2020. március 12-i lett, amely címlapján a Magyar Állami Népi Együttest promotálta. A mostani, egyetlen lapszám erejéig újra megjelenő lap borítóján a Kék Pelikan főhősei szerepelnek majd.

A filmről szóló kritikánk és Csáki László rendezővel készült interjúnk az eheti Magyar Narancsban olvashatóak majd!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.

Furcsa kézfogás

A program az idén másodszor egészült ki a színiiskolák találkozójával. A Szemle Off keretében hét színiiskola nyolc előadása mutatkozott be szeptember 8. és 10. között a margitszigeti Kristály Színtérben.