Egyszeri alkalommal újra megjelenik a Pesti Est

  • narancs.hu
  • 2024. március 26.

Mikrofilm

A Kék Pelikan című film közelgő bemutatója adja az apropóját.

Az április 4-én mozikba kerülő Kék Pelikan a rendszerváltás körüli időszakot eleventi fel: a világútlevelek megjelenésével kinyíltak a határok, csak épp pénzük nem volt a fiataloknak, hogy nyakukba vegyék Európát. Néhány élelmes ember azonban rájött, hogyan lehet meghekkelni a rendszert: Domestos segítségével machinálták meg a vonatjegyeket, majd az eredeti árukhoz képest fillérekért kezdték el terjeszteni azokat. A vonatjegyhamisítás tipikus sztori a magyar csibészségről és szabadságvágyról, Csáki László első egész estés animációs filmjében azonban benne van az akkori kor hangulata, színei, íze és zamata is.

A moziban a Domestos mellett a Pesti Est magazin is fontos szerepet játszik – ebben cserélnek ugyanis gazdát a hamis vonatjegyek. A Kék Pelikan kedvéért a filmet forgalmazó JUNI11 Distribution most életre kelt a kilencvenes évek és az ezredforduló legendás programmagazinját. Egy lapszám erejéig ismét olvasható lesz a Pesti Est, amelyet ráadásul az eredeti szerkesztőség tagjai készítenek.

A Pesti Est generációk számára jelentett tájékozódási pontot. Az ingyenes programfüzet története 1991-ig nyúlik vissza, amikor három gimnáziumi osztálytárs (Lang András, Melis András és Müller Miklós) úgy döntött, itthon is készít egy hasonló lapot ahhoz, amit külföldi tanulmányuk során láttak. 1992 áprilisában jelent meg az első szám, a lap pedig folyamatosan fejlődött az ekkoriban mozgásba lendült budapesti klubélettel. 1996-tól már színesben jelent meg az újság, egy évvel később elindultak a vidéki kiadások is. Ingyenessége és amiatt, hogy elsősorban mozikban, színházakban, szórakozóhelyeken és kávézókban terjesztették, a Pesti Est a 18-35-ös korosztály egyik legfontosabb nyomtatott lapjává vált. Működét a koronavírus pecsételte meg – a karantén miatt bezártak a szórakozóhelyek, szünetelt a kulturális és klubélet, 2020 márciusában pedig 30 év után először fordult elő, hogy a Pesti Est nem jelent meg. Az utolsó lapszám a 2020. március 12-i lett, amely címlapján a Magyar Állami Népi Együttest promotálta. A mostani, egyetlen lapszám erejéig újra megjelenő lap borítóján a Kék Pelikan főhősei szerepelnek majd.

A filmről szóló kritikánk és Csáki László rendezővel készült interjúnk az eheti Magyar Narancsban olvashatóak majd!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."