Együtt folytatja a Better Call Saul alkotója és női főszereplője

  • narancs.hu
  • 2022. szeptember 25.

Mikrofilm

Vince Gilligan nem nagyon hibázott még, új sorozatában ismét Rhea Seehorn alakítja majd a főhőst.

Idén véget ért a Better Call Saul, melyet máris elődjéhez, a Totál szíváshoz hasonlítanak és minden idők egyik legjobb sorozatának neveznek – ehhez képest 46 Emmy-jelöléséből egyet sem tudott díjra váltani. Két ilyen zseniális sorozat után sincs azonban megállás az alkotó Vince Gilligan számára: az Apple rögtön két évadot rendelt legújabb műsorából. Nem kell tehát bajlódnia a tévéiparban sztenderdnek számító pilot, vagyis próbaepizóddal, vagy azon töprengenie, folytathatja-e az első felvonás után.

Az új sorozatról egyelőre nem sokat tudni azon kívül, hogy Gilligan hozza magával előző sorozata főszereplőjét, Rhea Seehornt. A színésznő veterán tévés arcnak számít, egy rakás sorozatban (Whitney élete, Amerikai fater, Az alelnök) szerepelt korábban, de igazából a Better Call Saulban nyújtott alakítása miatt ismerte meg a világ: ő alakította Kim Wexlert, vagyis Jimmy/Saul feleségét, aki sokáig morális támasza volt a címszereplőnek. A szerepért a hat évad alatt mindössze egyszer jelölték Emmyre Seehornt, a díjat viszont Julia Garner (Ozark) vitte el. Érdekesség, hogy idén egy másik kategóriában is nominálták: a rövid sorozatok női főszereplői között a Cooper’s Bar című műsorért, ezt az elismerést viszont Patricia Clarkson (Egy házasság helyzete) nyerte.

Az Apple-re érkező új műsor az ígéretek szerint valamiféle kevert műfajú dráma lesz. Egyesek az Alkonyzónát és az X-aktákat emlegetik referenciaként, így az is előfordulhat, hogy a drogok és gengszterek után Gilligan a sci-fibe ugrik majd fejest. Szintén ezt támasztja alá, hogy meglehetősen combos büdzsét alkudott ki a cégtől: epizódonként 13,5-15 millió dollárt. „15 év után úgy döntöttem, ideje egy kis szünetet tartani az antihősök írásával… és ki lenne hősiesebb, mint a briliáns Rhea Seehorn? Régóta nem kapott már saját műsort és szerencsésnek érzem magam, hogy vele dolgozhatom” – nyilatkozta az alkotó.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.