Így készült del Toro új Pinokkiója

  • narancs.hu
  • 2022. szeptember 27.

Mikrofilm

A stop-motion animációnak már a werkfilmje is lenyűgöző.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, Guillermo del Toro élete egyik legnagyobb álmának tartotta Carlo Collogi 1883-as Pinokkió kalandjai című meseregényének adaptációját. Két Oscarral a hóna alatt pedig végre meg is kapta a lehetőséget.

Senki sem tudja miért, de úgy alakult, hogy 2022 Pinokkió évévé vált. Az első versenyző, Robert Zemeckis élőszereplős változata már landolt is a Disney+-on, hogy szinte azonnal beálljon a balul elsült adaptációk sorába (kritikánk itt olvasható), valahova Roberto Benigni mellé. Utóbbi először közvetlenül Az élet szép viharos Oscar-sikere után vágott bele a projektbe – rendezőként és 50 évesen a címszerepet is elvállalva –, majd a 2011-es változatban is szerepet vállalt, hogy ugyanúgy elhasaljon, mint a 2019-es Pinokkióban, ahol immár Gepettót alakította.

Ilyen előzmények után legalább annyi félelemmel, mint amilyen izgatottan várjuk del Toro próbálkozását. A rendező a megszokottól kicsit sötétebb tónusban, stop-motion technikával gondolta újra az ősrégi történetet. A rendező ugyan már címében (mely eredetileg Guillermo del Toro Pinokkiója volt) is nevére vette a filmet, pedig valójában Mark Gustafsonnal közösen alkották meg a fából lett fiú kalandját.

A Netflix TUDUM nevű eseményén nyilvánosságra hozott videóból az is kiderül, miként. Mint a videóban del Toro elmondja, a stop-motion technika mindig is lenyűgözte, hiszen annak tökéletlensége, sőt, még az alkotás közben felszálló por is azt meséli el, hogyan készül az adott film – Pinokkiójával pedig hasonló expresszivitásra törekedett. A videóban betekintést nyerhetünk egy-egy jelenet elkészítésébe és a rendező több Pinokkió-bábut is bemutat.

A Pinokkió várhatóan decemberben érkezik a Netflixre.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól ő lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

 

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.