Elhunyt Claude Bolling jazz-zongorista, zeneszerző

  • MTI
  • 2021. január 3.

Mikrofilm

Az Oscar-díjas Jokerben is hallható volt egyik szerzeménye. 

Meghalt 90 évesen Claude Bolling francia jazz-zongorista, több mint száz film, köztük a Borsalino és a Kaliforniai lakosztály zenéjének szerzője – írta a Variety.com. A hírt, amely szerint Bolling a franciaországi Garches-ban hunyt el december 29-én, a zenész weboldala tette közzé, a halál okáról nem írtak.

Az 1930-ban Cannes-ban született Bolling csodagyereknek számított, 14 évesen már profi zongoristaként lépett fel. Jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a tradicionális jazz a hatvanas években újra divatba jöjjön. Nagy hatással volt rá Duke Ellington, Oscar Petersonnal barátok is lettek.

Több mint száz film zenéjét szerezte, köztük a cannes-i filmfesztiválról 1957-ben készült dokumentumfilmét. A számos francia és kanadai alkotás között volt az 1970-es Borsalino, valamint az 1978-as Kaliforniai lakosztály, de mai amerikai filmekben is felcsendülnek a számai, többek között a 2006-os Holidayben, vagy az Oscar-díjas Jokerben (2019).

Klasszikus zenészekkel felvett produkcióival is világsikert ért el, Jean-Pierre Rampal francia fuvolaművésszel 1975-ben készített lemeze, a Suite for Flute and Jazz Piano Trio több mint egy évtizeden át szerepelt a Billboard klasszikus zenei toplistáján. Muzsikált együtt Maurice André trombitavirtuózzal és Yo-Yo Ma csellistával is.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.