Film

Elrabolt világ

Mikrofilm

Ha egy alműfaj filmjeinek mennyisége elér egy kritikus tömeget, szinte elkerülhetetlen a szabályok felrúgása vagy átalakítása. Ez történt az inváziós sci-fikkel is, aminek hála olyan meghökkentő munkák születtek, mint a vígjátékkal kacérkodó Idegen arcok, a szociodrámával oltott District 9 vagy a kamaradrámával eljátszadozó 10 Cloverfield Lane.

Robert Wyatt, A majmok bolygója: Lázadás rendezője is hasonló műfajhajlítgatásra szánta el magát, helyenként egészen izgalmas pillanatokat produkálva, de leginkább csak kihagyott ziccerekkel. Az Elrabolt világban sem a Földet leigázó és elnyomó rezsimet kiépítő idegenek a lényegesek (lehetnének zombik, gyarmatosítók vagy egy szélsőséges párt tagjai is), hanem a diktatúrában élni kénytelen emberek. A megalkuvók, a kollaboránsok és a lázadók. A film három utat tár elénk, melyekről lassan derül ki, hogy mind az ellenállás eltérő formái: megismerjük a partizánok vezérét, az öccsét, aki sokáig vonakodik csatlakozni a lázadókhoz, meg egy magas rangú rendőrt, aki hamarosan rendőrkapitány lehet. Az ötlet remek volna, ha a rendező nem tartaná erőszakkal távol tőlünk a szereplőket: nemcsak a lényeket, hanem az érzelmi bevonásunkért versengő emberi alakokat is homály fedi. Gyakran megesik, hogy hosszú időre magára hagyunk egy központi szereplőt, hogy egy minden előzmény nélkül bevezetett mellékalakot kövessünk, miközben sűrű logikai bakikkal tarkítva, egyenetlen ritmusban bontakozik ki a nagy összeesküvés, mely a vége főcím alatt, a néző elől elrejtve dönti meg az idegenek földi uralmát.

Forgalmazza az InterCom

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.