Film

Elrabolt világ

Mikrofilm

Ha egy alműfaj filmjeinek mennyisége elér egy kritikus tömeget, szinte elkerülhetetlen a szabályok felrúgása vagy átalakítása. Ez történt az inváziós sci-fikkel is, aminek hála olyan meghökkentő munkák születtek, mint a vígjátékkal kacérkodó Idegen arcok, a szociodrámával oltott District 9 vagy a kamaradrámával eljátszadozó 10 Cloverfield Lane.

Robert Wyatt, A majmok bolygója: Lázadás rendezője is hasonló műfajhajlítgatásra szánta el magát, helyenként egészen izgalmas pillanatokat produkálva, de leginkább csak kihagyott ziccerekkel. Az Elrabolt világban sem a Földet leigázó és elnyomó rezsimet kiépítő idegenek a lényegesek (lehetnének zombik, gyarmatosítók vagy egy szélsőséges párt tagjai is), hanem a diktatúrában élni kénytelen emberek. A megalkuvók, a kollaboránsok és a lázadók. A film három utat tár elénk, melyekről lassan derül ki, hogy mind az ellenállás eltérő formái: megismerjük a partizánok vezérét, az öccsét, aki sokáig vonakodik csatlakozni a lázadókhoz, meg egy magas rangú rendőrt, aki hamarosan rendőrkapitány lehet. Az ötlet remek volna, ha a rendező nem tartaná erőszakkal távol tőlünk a szereplőket: nemcsak a lényeket, hanem az érzelmi bevonásunkért versengő emberi alakokat is homály fedi. Gyakran megesik, hogy hosszú időre magára hagyunk egy központi szereplőt, hogy egy minden előzmény nélkül bevezetett mellékalakot kövessünk, miközben sűrű logikai bakikkal tarkítva, egyenetlen ritmusban bontakozik ki a nagy összeesküvés, mely a vége főcím alatt, a néző elől elrejtve dönti meg az idegenek földi uralmát.

Forgalmazza az InterCom

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.