Tévésorozat

Elveszett próféciák

Mikrofilm

Terry Pratchett és Neil Gaiman világvége-adaptációja (a regény után most sorozat formájában is) csupa őrület, szemtelenség, humor és szórakozás: a két szerző tesz arról, hogy minden, amit a bibliai történetekről tudtunk, kiforduljon és a feje tetejére álljon. Miért ne történhetne meg, hogy egy Queen- és Velvet Underground-rajongó démon (David Tennant) összefog egy kifogástalan modorú gourmet angyallal (Michael Sheen), hogy megakadályozzák az Antikrisztust a világ megsemmisítésében? Ahol pedig ez megeshet, ott az sem meglepő, hogy Isten nőként (Frances McDormand) osztja az észt; hogy az Éden első emberpárja színes bőrű; hogy a Sátánnak is lehet apácarendje és az Antikrisztus egy tök normális 11 éves kisfiú. Csakhogy nem az a kisfiú, akit annak hittek, hiszen az ördögi tervek sem mennek baki nélkül. Így viszont már csak napok vannak hátra a világvégéig, és jönnek az apokalipszis lovasai, ahogy kell. Mindeközben Sheen és Tennant szokatlan, évezredeken átívelő kapcsolatának története bepillantást enged a teljes világtörténelembe, amelyből kiderül, hogy bár mindent a jó és a rossz harca mozgat, ez is csak papírmunka. Gaiman és Pratchett útja a Monty Pythonnal és jó szándékkal van kikövezve, ők pedig remek humorral idézik meg és karikírozzák ki a keresztény vallási tételeket, Sheen és Tennant párosa pedig maga a tökély. Mindezt végtelenül stílusos zenei és képi világgal öntik nyakon, csak hogy tudjuk, nemcsak a két író, hanem a rendező Douglas Mackinnon (Ki vagy, Doki?; Sherlock) is beleadott apait-anyait.

Elérhető a Netflixen

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.