Enyedi Ildikó már arra készül, hogy a következő filmjével is visszatér Hollywoodba

  • narancs.hu
  • 2018. március 4.

Mikrofilm

„Nagyon-nagyon örülök, hogy ilyen jó filmek között vagyok.”

Enyedi Ildikó, a Testről és lélekről rendezője úgy nyilatkozott egy interjúban, nem gondolja, hogy filmje Oscart fog nyerni. A filmet beválogatták a legjobb öt idegen nyelvű Oscarra jelölt alkotások közé, 2017-ben pedig megnyerte az Arany Medvét.

„Én azt várom… azt gondolom, hogy nem mi fogunk nyerni. De nem baj, mert akkor a következő filmmel vissza fogunk jönni. Nagyon-nagyon örülök, hogy ilyen jó filmek között vagyok, nagyon örülök, hogy ilyen jó alkotók között vagyok” – mondta Enyedi a film esélyeivel kapcsolatban.

A filmről szóló kritikánkat itt olvashatja, a rendezővel készült interjúnkat pedig itt találja.

„Egy zsákmányállat reflexeivel”

Legutóbbi munkája, a Testről és lélekről bezsebelt már egy csomó díjat: Arany Medvét, Arany Békát. A hétvégén az is kiderül, megkapja-e az Európai Filmdíjat. A Nemzeti Filmalapról, Andy Vajna ízléséről, következő filmjének, A feleségem történetének előkészületeiről beszélgettünk vele. Meg arról, milyen következményei lettek a Berlinalén adott híres interjújának.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.