Erotika és erőszak: megjött a Mad Max rendezője új filmjének előzetese

  • narancs.hu
  • 2022. május 25.

Mikrofilm

Tilda Swinton és Idris Elba vágyakról szóló meséje pont olyan őrültnek néz ki, mint az George Millertől elvárható.

Hét éve már hogy George Miller a Mad Max: A harag útjával letarolta a világot és letette az asztalra az elmúlt évtizedek egyik legeredetibb filmjét, épp itt volt tehát az ideje, hogy visszatérjen. Az ausztrál rendező jelenleg is az akcióorgia Furiosa című folytatásán dolgozik, amelyben Charlize Theron karakterét a Vezércsel főhőse, Anya Taylor-Joy alakítja majd, és már egy további folytatást is bejelentett.

Mindezek előtt azonban itt van a hasonlóan őrültnek ígérkező projektje, a Three Thousand Years of Longing, amelynek immár az előzetese is megérkezett.

A film, amelyet korábban Miller „anti-Mad Maxnek” bélyegzett, A. S. Byatt 1994-es The Djinn In The Nightingale’s Eye című történetét alapszik. Főhőse egy Alithea nevű magányos asszony, akit Tilda Swinton alakít. Az előzetes tanulsága szerint nem épp egy nagy lángon égő, szenvedélyekkel teli karakter, azzal azonban tisztában van, hogy minden, vágyakról szóló történet valójában tanulságos, figyelmeztető mese. Valami ilyesmi lesz a mozi is: Alithea egy isztambuli bazárban talál egy üvegcsét, amely egy mesebeli dzsinnt rejt. Őt Idris Elba alakítja, akit 2018-ban a világ legszexibb férfijének választottak, neve pedig immár évek óta ott van a potenciális James Bond-jelöltek között. Dzsinnje amellett, hogy vélhetően kívánságokat teljesít, beavatja őt előző, kizsákmányolásokkal teli életébe, melyek tele vannak erőszakos, hisztérikus és erotikus jelenetekkel.

A Three Thousand Years of Longing premierje a jelenleg is zajló Cannes-i Filmfesztiválon lesz.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.