Kitört a sakkőrület a Netflix sikersorozatának köszönhetően

Mikrofilm

Ki gondolta volna, hogy az év egyik legnagyobb sorozatos durranása egy sakk-dráma lesz?

Vannak sorozatok, amelyek nagynevű alkotóval, illusztris szereplőgárdával és nagy csinadrattával érkeznek – a 2020-as év pár kivételtől eltekintve nem ezekről szólt. Az év legnagyobb szenzációi szinte radar alatt kerültek a képernyőkre; mégis néhány hét alatt meghódították a kritikusokat és a közönséget is. Ott van például az HBO kritikuskedvence, a Tönkretehetlek, mely egy csapásra sztárt csinált főszereplőjéből és alkotójából, Michaela Coelből; vagy épp a Tigrisvilág, ami nem elég hogy egy dokusorozat, ráadásul egy excentrikus, Bundesliga-frizurás meleg tigrisbolond életét mutatja be. Nem sokan tippeltek volna rá, hogy ez a show lesz az év egyik nagy durranása.

Hasonló meglepetést okozott A vezércsel című Netflix-műsor is.

Nem sokan várták tűkön ülve érkezését, néhány hét alatt viszont hatalmas popkulturális szenzációvá vált. Bemutatása után 92 országban jutott be a Top 10-be, 63-ban pedig egyenesen listavezető lett. Az első hónapban 62 millióan nézték a sorozatot (a Netflix metodikája szerint ez azt jelenti, hogy legalább 2 percig figyelemmel követték), ezzel hivatalosan is ez a platform legnézettebb limitált szériája. Még így is elmarad a 64 millió embert érdeklő Tigrisvilágtól (mely azonban dokusorozat), és elég messze van a Netflix legsikeresebb eredeti sorozatától, az elképesztő, 76 milliós nézettséget hozó A vajáktól. A vezércsel eredményei azonban így is tiszteletet parancsolóak.

Főleg, hogy első ránézésre semmi kiemelkedő nincs benne: Walter Tevis jó kritkákat kapott, ám nem különösebben népszerű 1983-as regényén alapszik, mely egy árvaságra jutott lány sakk-karrierjét meséli el a hidegháború alatt. Az alkotó, Scott Frank eddig főleg íróként volt ismert, a Logan - Farkas és a Mint a kámfor című mozikért Oscarra is jelölték; a sorozatok terén a 2017-es Isten nélkül című westernnel tette le a névjegyét, amit mi is szerettünk. A sakk mint téma eddig csak mérsékelt sikereket aratott a tévében és a vásznon egyaránt; az 1993-as A bajnoknak, vagy a 2014-es Áldozatnak is megvannak a rajongói, de egyik sem vált a zeitgeist részévé. Nem úgy A vezércsel.

Ahogy a Tigrisvilág esetében, a siker részben most is magyarázható a külső körülményekkel.

Ezúttal a koronavírus-járvány második hulláma tombol; a mozik többsége továbbra is zárva tart, ráadásul immár az időjárás is hosszú, tévézéssel töltött órákra kárhoztat minket. A sorozatot épp a mindent uraló amerikai választások előtti héten mutatták be. Az ehhez kapcsolódó hírdömpingtől sokan úgy menekültek, akárcsak a mindenhonnan áradó, járványhelyzetről tudósító híradásoktól. A vezércsel pedig tökéletes kikapcsolódást jelent: a múltba repíteti nézőit; ráadásul nemcsak impozáns kiállítású, szép jelmezekkel és díszletekkel operáló show, de minden, az egyes epizódokban felvetődő témát és problémát úgy tálal, hogy az hatásos legyen, de ne feküdje meg a gyomrunkat.

 

Nem véletlenül nevezte a Vulture kritikusa "a sakk Forrest Gumpjának": Tom Hanks klasszikusához hasonlóan A vezércsel is mindenben megtalálja a szépet, az esztétikusat, a pozitívat és inspirálót az alkoholizmustól kezdve a hidegháborús feszültségen át a családi drámáig. Mindennek pedig a sakk ad keretet, melynek szabályait nagyjából mindenki ismeri, de a legtöbbek szemében eddig valamiféle bonyolult, kockafejű elmepróbának tűnt. A Netflix műsorában azonban a játszmák érdekesek és izgalmasak, a sport legnagyobb sztárjai pedig cowboykalapot viselő playboy-ok, vagy épp rocksztárokhoz hasonló életet élő nagymenők. Ráadásul a sorozat nem hiába csinál kedvet a játékhoz: az mindenki számára elérhető, legyen szó a táblás, vagy a netes formátumról.

A statisztikák szerint pedig pont ez történik: milliók ragadtak a képernyőre, hogy aztán élőben is kipróbálják: a műsor óta a sakk-készletek eladása 87%-ot növekedett, a témával kapcsolatos könyvek értékesítése pedig 603%-kal emelkedett.

Az e-bay-en 273%-kal többen kerestek rá a játékra, és hasonló mértékben növekedett az online játszók aránya is. Polgár Judit és Garry Kasparov a CNN-en éltették a sorozatot, mely

várakozásaik szerint ismét elhozhatja a játék reneszánszát.

Hogy A vezércsel ne csak látványos és autentikus legyen, arról egyébként pont Kasparov gondoskodott, aki konzultánsként részt vett a munkálataiban.

A szakma és a nézők mellett a kritikusok is odáig vannak érte: a RottenTomatoeson jelenleg 70 kritika alapján 100%-on áll, így ez az év legkiemelkedőbb sorozata. A látványvilága és lebilincselő sztorija mellett elsősorban főhőse miatt dicsérik: a hagyományosan férfiak uralta játékban egy női hős – sőt, antihős – válik naggyá; ezzel pedig A vezércsel jól illeszkedik a poszt-MeeToo és TimesUp-világ narratívájába is. Legnagyobb erőssége mégis talán a főszereplő, Anya Taylor-Joy játéka. A színésznő a 2015-ös A boszorkánnyal robbant be a filmvilágba, a nagyközönség pedig a 2016-os Széttörve című filmben ismerhette meg a nevét. Mégis úgy néz ki, ez az ő éve: nemcsak A vezércsel hozott neki sikert, de az Emma című Jane Austen-adaptáció is, ráadásul végre valahára bemutatták elátkozott szuperhősfilmjét, az Új mutánsokat is. Karrierje következő lépcsőjét jelentheti, hogy Charlize Theron után ő kapta meg a főszereplő Furiosa szerepét az elmúlt évtizedek legzseniálisabb akciófilmjének, a Mad Max - A harag útjának az előzmény-mozijában.

A vezércselről szóló kritikánk a Magyar Narancs 2020. november 26-án megjelent számában olvasható. A sorozat elérhető a Netflixen.

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.