Európa mozizni megy és az artkinókat élteti

  • narancs.hu
  • 2019. október 10.

Mikrofilm

Október 13-án Európa-szerte több mint 700 filmszínházban rendezik meg az Európai Art Mozi Napot. A nemzetközi eseményen fesztiválsikerek és új magyar filmek várják a filmrajongókat.

Negyedik alkalommal kerül megrendezésre az Európai Art Mozi Nap, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet az európai filmművészet sokszínűségére és a művészmozi, mint kulturális és közösségi tér fontosságára.

Az Art Mozik Nemzetközi Szövetsége (CICAE) és az Europa Cinemas kezdeményezésére meghirdetett nemzetközi eseményhez Európa-szerte több mint 700 mozi csatlakozott, köztük az Art-Mozi Egyesület szinte teljes tagsága, összesen 28 művészmozi is.

Mű szerző nélkül

Mű szerző nélkül

 

Október 13-án a programban résztvevő filmszínházak változatos filmes programokkal, többek között fesztiváldíjas különlegességek premier előtti vetítésével várják a közönséget.

4. Európai Art Mozi Nap - 2019. október 13-án országszerte a művészmozikban!

4. Európai Art Mozi Nap 2019. október 13-án országszerte a művészmozikban „Európa mozizni megy!" – szól az idén negyedik alkalommal megrendezésre kerülő Európai Art Mozi Nap szlogenje.

Itthon a filmdrámától a kortárs ifjúsági filmen, vígjátékon és bűnügyi filmen át az animációs családi filmig változatos műfajokban öt új európai film és három magyar alkotás adja a program vezérfonalát, amelyek többsége az országos bemutatók előtt, premier előtti vetítéseken kerülnek műsorra. A programhoz csatlakozó 9 budapesti és országszerte 19 további art mozi ezekből válogatva alakította műsorát.

A legfehérebb nap

A legfehérebb nap

 

Premier előtt lesz látható a Cannes-i Filmfesztiválon „Rising Star Award” díjjal elismert izlandi-dán dráma, A legfehérebb nap, a Berlini Filmfesztiválon a Legjobb forgatókönyv díját elnyert olasz bűnügyi dráma, a Ragadozók, a Különleges életek című francia vígjáték-dráma Vincent Cassel főszereplésével, valamint a szintén Berlinben a Legjobb művészeti teljesítmény Ezüst Medve-díjával elismert norvég-svéd-dán dráma, a Lótolvajok.

Szép csendben

Szép csendben

 

De ekkor vetítik Nagy Zoltán első nagyjátékfilmjét is, a Szép csendbent. Műsorra kerül a kétszeres Oscar-jelölt Mű szerző nélkül című film is, mely Florian Henckel von Donnersmarck (Mások élete) új filmje a művészi útkeresésről, meghasonlásról, ahogy a siker visszásságairól, az ezredfordulón születettekről szóló magyar ifjúsági filmdrámájaként aposztrofált FOMO – Megosztod és uralkodsz is, sőt, jönnek még a kuflik is, a népszerű Kuflik-mesekönyvsorozat alapján készült új magyar animációs film, a Mi újság, kuflik? formájában.

false

Részletes programja és az egyes mozik műsora itt olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.