Fahidi Éva: "Érződött a boldog önkéntesség"

Mikrofilm

Film készült a 90 éves holokauszt-túlélő és a fiatal kortárs táncos duettjének próbáiról. Interjú.

A locarnói és a szarajevói filmfesztiválon is díjat nyert A létezés eufóriája – Szabó Réka dokumentumfilmje a Tünet Együttes Sóvirág című előadásának próbafolyamatát, a két szereplő – Fahidi Éva 90 éves holokauszt-túlélő és Cuhorka Emese kortárs táncos – duettjének alakulását követi nyomon a premierig. Fahidi Évával és a rendezővel, Szabó Rékával beszélgettünk - az interjú a csütörtökön megjelent Magyar Narancsban olvasható. Ízelítő:

Magyar Narancs: A filmben elmondja, 18 éves és 7 hónapos volt, amikor a magyar hatóságok bevagonírozták és Auschwitzba deportálták. Mennyire látta olajozottnak a deportálást végző hatóságok működését?

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Fahidi Éva: Mindenképpen érződött belőle a boldog önkéntesség. Az emberekből is, amikor keresztülhurcoltak a városon. Amikor a gettóból el kellett menni a téglagyárba. Gondolom, szándékosan úgy csinálták, hogy behajtottak minket a város közepére. Debrecenben a város közepe a Piac utca, végighajtottak minket rajta. Debrecen népe általában nagy megelégedettséggel az arcán nézte végig a menetünket.

(...)

MN: 89 éves volt, amikor elkezdték próbálni a Sóvirágot. Azóta négy és fél év telt el. Ugyanúgy bírja a fellépéssel járó fizikai igénybevételt?

Fahidi Éva: De mennyire!

Szabó Réka: Az álló spárgát azért mostanában ki szoktad hagyni.

Fahidi Éva: Ez igaz.

Szabó Réka: Ez abból áll, hogy az ember egy lábon áll, lehajol, és a másik lábát felemeli spárgába. Ezt Éva az utóbbi fél évben kihagyta. Picit szorongva készülünk a szeptemberi előadásokra, a nyári kihagyás mindig problémás. De Éva és Emese Szarajevóban, a hotelszobában is tréningeztek.

A teljes interjú a friss Magyar Narancsban olvasható, mely már kapható az újságárusoknál vagy előfizethet rá itt.

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.