Fahidi Éva: "Érződött a boldog önkéntesség"

Mikrofilm

Film készült a 90 éves holokauszt-túlélő és a fiatal kortárs táncos duettjének próbáiról. Interjú.

A locarnói és a szarajevói filmfesztiválon is díjat nyert A létezés eufóriája – Szabó Réka dokumentumfilmje a Tünet Együttes Sóvirág című előadásának próbafolyamatát, a két szereplő – Fahidi Éva 90 éves holokauszt-túlélő és Cuhorka Emese kortárs táncos – duettjének alakulását követi nyomon a premierig. Fahidi Évával és a rendezővel, Szabó Rékával beszélgettünk - az interjú a csütörtökön megjelent Magyar Narancsban olvasható. Ízelítő:

Magyar Narancs: A filmben elmondja, 18 éves és 7 hónapos volt, amikor a magyar hatóságok bevagonírozták és Auschwitzba deportálták. Mennyire látta olajozottnak a deportálást végző hatóságok működését?

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Fahidi Éva: Mindenképpen érződött belőle a boldog önkéntesség. Az emberekből is, amikor keresztülhurcoltak a városon. Amikor a gettóból el kellett menni a téglagyárba. Gondolom, szándékosan úgy csinálták, hogy behajtottak minket a város közepére. Debrecenben a város közepe a Piac utca, végighajtottak minket rajta. Debrecen népe általában nagy megelégedettséggel az arcán nézte végig a menetünket.

(...)

MN: 89 éves volt, amikor elkezdték próbálni a Sóvirágot. Azóta négy és fél év telt el. Ugyanúgy bírja a fellépéssel járó fizikai igénybevételt?

Fahidi Éva: De mennyire!

Szabó Réka: Az álló spárgát azért mostanában ki szoktad hagyni.

Fahidi Éva: Ez igaz.

Szabó Réka: Ez abból áll, hogy az ember egy lábon áll, lehajol, és a másik lábát felemeli spárgába. Ezt Éva az utóbbi fél évben kihagyta. Picit szorongva készülünk a szeptemberi előadásokra, a nyári kihagyás mindig problémás. De Éva és Emese Szarajevóban, a hotelszobában is tréningeztek.

A teljes interjú a friss Magyar Narancsban olvasható, mely már kapható az újságárusoknál vagy előfizethet rá itt.

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.