„Mindenki fél” – mire Levin asszony kimondja a nyilvánvalót, már rég a repülés hőse és Hitler híve, Charles Lindbergh az USA elnöke. Belügyminisztere az autógyártónak és antiszemitának is jelentős Henry Ford, a zsidóügyekre pedig a fiktív Bengelsdorf rabbi nyomja rá a kósersági pecsétet: nem, a jó Lindy dehogyis utálja a zsidókat, igaz hazafi ő, aki ha kezelt is Hitlerrel, azt Amerika érdekében tette, hogy ne kelljen belépni abba a fránya európai háborúba. Egy nemzeti hős ő, akinek vannak zsidó barátai. A hatalom bűvöletébe esett rabbi itt nyilván magára gondol, nem is tévedhetne nagyobbat.
|
A nagy pilóta elnökké választását természetesen nem tárgyalják a tényekre támaszkodó történelemkönyvek, de tárgyalja Philip Roth 2004-es regénye, amelynek első fejezetében Lindbergh („az USA első számú náci társutasa”) elveri Rooseveltet ’40-ben. Hogy ez milyen sorscsapást jelent a New Jersey-i Newarkban, azon belül is a Summit Avenue-n lakó Roth családra, azt fiuk, a kis Philip meséli el.
A Dróttal csúcsra ért David Simon sorozatában a Rothokból Levinek lettek, máskülönben a nagy Philip történelmi gondolatkísérlete sikeres transzplantáción esett át. Hat részen át, részletgazdag kivitelben nézhetjük meg, hogyan épül ki a fasiszta Lindbergh-rendszer és milyen tempóban szorul a hurok a Summit utca lakói körül. Az átjárást Levinék kispolgári nappalija és a hatalom termei között Bengelsdorf rabbi biztosítja, e kitalált, de ismerősen megtévedt figurának mindkét helyre van bejárása. Ismerünk árnyaltabban megrajzolt figurákat is a tévétörténetben, de ahogy John Turturro hatalmi mámorban felveszi, bukott emberként pedig leveszi kerek szemüvegét, az belépő a jövő évi Emmy-gálára.
De vissza Levin asszonyhoz! „Mindenki fél” – összegzi könnyes rezignáltsággal Zoe Kazan, két arckifejezése közül az összeszorított szájúval. A konok és szerető családfőt adó Morgan Spector is két nézés (konok és szerető) között ingadozik: inkább a külső történések megmutatásában erős a sorozat, de ezekből bőven kijut mind a hat epizódra. Lázadás és megalkuvás, maradás és kivándorlás, csendes ellenállás és katonasors, kamaszküzdelmek és filatélia kisemberfronton, a közélet színpadán pedig Lindbergh és Lindberghné, a nácikat rádiós szózataiban gyepáló Walter Winchell, kis szerepekben Ford és Ribbentrop.
Más feldolgozók tán nem törődnek ennyit a korabeli Esso cégérekkel és egyéb látványosságokkal, de mívesség dolgában Simon verhetetlen, sorozata maga a megtestesült, bár kissé élettelen minőség. Ahogy meggyőző erővel épül-szépül szemünk láttára a Roth által elképzelt fasiszta Amerika, úgy húznak el előttünk szemet gyönyörködtetően a newarki tömegközlekedés korabeli modelljei. Vannak filmek, amelyek kabátban és kalapban, mások üzenetben és buszban erősek. Simon sorozata arra emlékeztet, hogy régen a buszok is szebbek voltak, de a demokrácia pont annyira sérülékeny volt, mint manapság.
Az HBO műsorán