Tévésorozat

Lázadás és megalkuvás, maradás és kivándorlás

Összeesküvés Amerika ellen

  • - köves -
  • 2020. május 17.

Mikrofilm

„Hát, így történik. Mindenki fél” – amikor e keserű szavak elhangzanak a newarki Levinék otthonában, már megérkezett a papír, hogy a családot deport… vagy­is áthelyezik vidékre. Kormányutasításra, munkáltatói igennel, az Ismerjék meg a zsidók a vidéki Amerikát nevű program keretében.

„Mindenki fél” – mire Levin asszony kimondja a nyilvánvalót, már rég a repülés hőse és Hitler híve, Charles Lindbergh az USA elnöke. Belügyminisztere az autógyártónak és antiszemitának is jelentős Henry Ford, a zsidóügyekre pedig a fiktív Bengelsdorf rabbi nyomja rá a kósersági pecsétet: nem, a jó Lindy dehogyis utálja a zsidókat, igaz hazafi ő, aki ha kezelt is Hitlerrel, azt Amerika érdekében tette, hogy ne kelljen belépni abba a fránya európai háborúba. Egy nemzeti hős ő, akinek vannak zsidó barátai. A hatalom bűvöletébe esett rabbi itt nyilván magára gondol, nem is tévedhetne nagyobbat.

Összeesküvés Amerika ellen

Összeesküvés Amerika ellen

Fotó: HBO

 

A nagy pilóta elnökké választását természetesen nem tárgyalják a tényekre támaszkodó történelemkönyvek, de tárgyalja Philip Roth 2004-es regénye, amelynek első fejezetében Lindbergh („az USA első számú náci társutasa”) elveri Rooseveltet ’40-ben. Hogy ez milyen sorscsapást jelent a New Jersey-i Newarkban, azon belül is a Summit Avenue-n lakó Roth családra, azt fiuk, a kis Philip meséli el.

A Dróttal csúcsra ért David Simon sorozatában a Rothokból Levinek lettek, máskülönben a nagy Philip történelmi gondolatkísérlete sikeres transzplantáción esett át. Hat részen át, részletgazdag kivitelben nézhetjük meg, hogyan épül ki a fasiszta Lindbergh-rendszer és milyen tempóban szorul a hurok a Summit utca lakói körül. Az átjárást Levinék kispolgári nappalija és a hatalom termei között Bengelsdorf rabbi biztosítja, e kitalált, de ismerősen megtévedt figurának mindkét helyre van bejárása. Ismerünk árnyaltabban megrajzolt figurákat is a tévétörténetben, de ahogy John Turturro hatalmi mámorban felveszi, bukott emberként pedig leveszi kerek szemüvegét, az belépő a jövő évi Emmy-gálára.

De vissza Levin asszonyhoz! „Mindenki fél” – összegzi könnyes rezignáltsággal Zoe Kazan, két arckifejezése közül az összeszorított szájúval. A konok és szerető családfőt adó Morgan Spector is két nézés (konok és szerető) között ingadozik: inkább a külső történések megmutatásában erős a sorozat, de ezekből bőven kijut mind a hat epizódra. Lázadás és megalkuvás, maradás és kivándorlás, csendes ellenállás és katonasors, kamaszküzdelmek és filatélia kisemberfronton, a közélet színpadán pedig Lindbergh és Lindberghné, a nácikat rádiós szózataiban gyepáló Walter Winchell, kis szerepekben Ford és Ribbentrop.

Más feldolgozók tán nem törődnek ennyit a korabeli Esso cégérekkel és egyéb látványosságokkal, de mívesség dolgában Simon verhetetlen, sorozata maga a megtestesült, bár kissé élettelen minőség. Ahogy meggyőző erővel épül-szépül szemünk láttára a Roth által elképzelt fasiszta Amerika, úgy húznak el előttünk szemet gyönyörködtetően a newarki tömegközlekedés korabeli modelljei. Vannak filmek, amelyek kabátban és kalapban, mások üzenetben és buszban erősek. Simon sorozata arra emlékeztet, hogy régen a buszok is szebbek voltak, de a demokrácia pont annyira sérülékeny volt, mint manapság.

Az HBO műsorán

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.