Tévésorozat

Lázadás és megalkuvás, maradás és kivándorlás

Összeesküvés Amerika ellen

  • - köves -
  • 2020. május 17.

Mikrofilm

„Hát, így történik. Mindenki fél” – amikor e keserű szavak elhangzanak a newarki Levinék otthonában, már megérkezett a papír, hogy a családot deport… vagy­is áthelyezik vidékre. Kormányutasításra, munkáltatói igennel, az Ismerjék meg a zsidók a vidéki Amerikát nevű program keretében.

„Mindenki fél” – mire Levin asszony kimondja a nyilvánvalót, már rég a repülés hőse és Hitler híve, Charles Lindbergh az USA elnöke. Belügyminisztere az autógyártónak és antiszemitának is jelentős Henry Ford, a zsidóügyekre pedig a fiktív Bengelsdorf rabbi nyomja rá a kósersági pecsétet: nem, a jó Lindy dehogyis utálja a zsidókat, igaz hazafi ő, aki ha kezelt is Hitlerrel, azt Amerika érdekében tette, hogy ne kelljen belépni abba a fránya európai háborúba. Egy nemzeti hős ő, akinek vannak zsidó barátai. A hatalom bűvöletébe esett rabbi itt nyilván magára gondol, nem is tévedhetne nagyobbat.

Összeesküvés Amerika ellen

Összeesküvés Amerika ellen

Fotó: HBO

 

A nagy pilóta elnökké választását természetesen nem tárgyalják a tényekre támaszkodó történelemkönyvek, de tárgyalja Philip Roth 2004-es regénye, amelynek első fejezetében Lindbergh („az USA első számú náci társutasa”) elveri Rooseveltet ’40-ben. Hogy ez milyen sorscsapást jelent a New Jersey-i Newarkban, azon belül is a Summit Avenue-n lakó Roth családra, azt fiuk, a kis Philip meséli el.

A Dróttal csúcsra ért David Simon sorozatában a Rothokból Levinek lettek, máskülönben a nagy Philip történelmi gondolatkísérlete sikeres transzplantáción esett át. Hat részen át, részletgazdag kivitelben nézhetjük meg, hogyan épül ki a fasiszta Lindbergh-rendszer és milyen tempóban szorul a hurok a Summit utca lakói körül. Az átjárást Levinék kispolgári nappalija és a hatalom termei között Bengelsdorf rabbi biztosítja, e kitalált, de ismerősen megtévedt figurának mindkét helyre van bejárása. Ismerünk árnyaltabban megrajzolt figurákat is a tévétörténetben, de ahogy John Turturro hatalmi mámorban felveszi, bukott emberként pedig leveszi kerek szemüvegét, az belépő a jövő évi Emmy-gálára.

De vissza Levin asszonyhoz! „Mindenki fél” – összegzi könnyes rezignáltsággal Zoe Kazan, két arckifejezése közül az összeszorított szájúval. A konok és szerető családfőt adó Morgan Spector is két nézés (konok és szerető) között ingadozik: inkább a külső történések megmutatásában erős a sorozat, de ezekből bőven kijut mind a hat epizódra. Lázadás és megalkuvás, maradás és kivándorlás, csendes ellenállás és katonasors, kamaszküzdelmek és filatélia kisemberfronton, a közélet színpadán pedig Lindbergh és Lindberghné, a nácikat rádiós szózataiban gyepáló Walter Winchell, kis szerepekben Ford és Ribbentrop.

Más feldolgozók tán nem törődnek ennyit a korabeli Esso cégérekkel és egyéb látványosságokkal, de mívesség dolgában Simon verhetetlen, sorozata maga a megtestesült, bár kissé élettelen minőség. Ahogy meggyőző erővel épül-szépül szemünk láttára a Roth által elképzelt fasiszta Amerika, úgy húznak el előttünk szemet gyönyörködtetően a newarki tömegközlekedés korabeli modelljei. Vannak filmek, amelyek kabátban és kalapban, mások üzenetben és buszban erősek. Simon sorozata arra emlékeztet, hogy régen a buszok is szebbek voltak, de a demokrácia pont annyira sérülékeny volt, mint manapság.

Az HBO műsorán

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.