Tévésorozat

Lázadás és megalkuvás, maradás és kivándorlás

Összeesküvés Amerika ellen

  • - köves -
  • 2020. május 17.

Mikrofilm

„Hát, így történik. Mindenki fél” – amikor e keserű szavak elhangzanak a newarki Levinék otthonában, már megérkezett a papír, hogy a családot deport… vagy­is áthelyezik vidékre. Kormányutasításra, munkáltatói igennel, az Ismerjék meg a zsidók a vidéki Amerikát nevű program keretében.

„Mindenki fél” – mire Levin asszony kimondja a nyilvánvalót, már rég a repülés hőse és Hitler híve, Charles Lindbergh az USA elnöke. Belügyminisztere az autógyártónak és antiszemitának is jelentős Henry Ford, a zsidóügyekre pedig a fiktív Bengelsdorf rabbi nyomja rá a kósersági pecsétet: nem, a jó Lindy dehogyis utálja a zsidókat, igaz hazafi ő, aki ha kezelt is Hitlerrel, azt Amerika érdekében tette, hogy ne kelljen belépni abba a fránya európai háborúba. Egy nemzeti hős ő, akinek vannak zsidó barátai. A hatalom bűvöletébe esett rabbi itt nyilván magára gondol, nem is tévedhetne nagyobbat.

Összeesküvés Amerika ellen

Összeesküvés Amerika ellen

Fotó: HBO

 

A nagy pilóta elnökké választását természetesen nem tárgyalják a tényekre támaszkodó történelemkönyvek, de tárgyalja Philip Roth 2004-es regénye, amelynek első fejezetében Lindbergh („az USA első számú náci társutasa”) elveri Rooseveltet ’40-ben. Hogy ez milyen sorscsapást jelent a New Jersey-i Newarkban, azon belül is a Summit Avenue-n lakó Roth családra, azt fiuk, a kis Philip meséli el.

A Dróttal csúcsra ért David Simon sorozatában a Rothokból Levinek lettek, máskülönben a nagy Philip történelmi gondolatkísérlete sikeres transzplantáción esett át. Hat részen át, részletgazdag kivitelben nézhetjük meg, hogyan épül ki a fasiszta Lindbergh-rendszer és milyen tempóban szorul a hurok a Summit utca lakói körül. Az átjárást Levinék kispolgári nappalija és a hatalom termei között Bengelsdorf rabbi biztosítja, e kitalált, de ismerősen megtévedt figurának mindkét helyre van bejárása. Ismerünk árnyaltabban megrajzolt figurákat is a tévétörténetben, de ahogy John Turturro hatalmi mámorban felveszi, bukott emberként pedig leveszi kerek szemüvegét, az belépő a jövő évi Emmy-gálára.

De vissza Levin asszonyhoz! „Mindenki fél” – összegzi könnyes rezignáltsággal Zoe Kazan, két arckifejezése közül az összeszorított szájúval. A konok és szerető családfőt adó Morgan Spector is két nézés (konok és szerető) között ingadozik: inkább a külső történések megmutatásában erős a sorozat, de ezekből bőven kijut mind a hat epizódra. Lázadás és megalkuvás, maradás és kivándorlás, csendes ellenállás és katonasors, kamaszküzdelmek és filatélia kisemberfronton, a közélet színpadán pedig Lindbergh és Lindberghné, a nácikat rádiós szózataiban gyepáló Walter Winchell, kis szerepekben Ford és Ribbentrop.

Más feldolgozók tán nem törődnek ennyit a korabeli Esso cégérekkel és egyéb látványosságokkal, de mívesség dolgában Simon verhetetlen, sorozata maga a megtestesült, bár kissé élettelen minőség. Ahogy meggyőző erővel épül-szépül szemünk láttára a Roth által elképzelt fasiszta Amerika, úgy húznak el előttünk szemet gyönyörködtetően a newarki tömegközlekedés korabeli modelljei. Vannak filmek, amelyek kabátban és kalapban, mások üzenetben és buszban erősek. Simon sorozata arra emlékeztet, hogy régen a buszok is szebbek voltak, de a demokrácia pont annyira sérülékeny volt, mint manapság.

Az HBO műsorán

Figyelmébe ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.