Azt, hogy az életnél jobb forgatókönyvíró nem létezik, talán nem is kell bizonygatni; elég megnézni az elmúlt évek eseményeit, amelyek hatására még a Fekete tükör készítőjének is leesett az álla. Emlékeznek például arra, hogy az Egyesült Államok és Észak-Korea első számú vezetője nukleáris apokalipszissel kacérkodó „kinek nagyobb a farka”-versenyt játszottak Twitteren, hogy aztán látványosan összeboruljanak? Na és arra, amikor tavaly hetekig abban a hitben élt a világ, hogy Kim Dzsongun titokban meghalt? Észak-Korea a világ nagy része számára még mindig fekete dobozként működik – fogalmunk sincs, mi zajlik ott, mikor azonban néha bepillantást nyerhetünk a színfalak mögé, nehéz feldolgozni az ott látottakat. Pontosan ilyen élménnyel jár A kivégzőosztag című dokumentumfilm is.
A herceg menyasszonya szellemi párbaja; James Bond haláltusája; az Aljas nyolcas kávés gyilkossága – a filmtörténet legemlékezetesebb mérgezéses jelenetei a kanyarban sincsenek ahhoz képest, ahogy Kim Dzsongun testvérét, Kim Dzsongnamot eltették láb alól. Az eset első ránézésre hátborzongatónak, ám elég egyértelműnek tűnt: az önkéntes száműzetésben lévő, Ázsiában utazgató férfi épp igyekezett becsekkolni a kuala lumpuri repülőtéren, amikor két fiatal nő rávetette magát, összekenve az arcát valamivel – majd elszaladtak. A felháborodott Kim Dzsongnam még tudta jelenteni az esetet a repülőtér biztonsági személyzetének, akik elkísérték őt az orvosi szobába, a világ egyik leghalálosabb idegmérge, a VX azonban egy órán belül végzett vele. A biztonsági kamerák mindent rögzítettek, a gyanúsított nőket napokon belül elfogták. Az eset megoldódott, gondolhatnánk.
Csakhogy Észak-Koreáról van szó, ahol a hatalom környékén ólálkodók kivégzése, vagy épp rejtélyes eltűnése olyan gyakori, mint mifelénk az alaptörvény-módosítás. A kivégzőosztag vérbeli oknyomozóriportként úgy mutatja be az eset körülményeit, hogy pontosan kontextusba helyezi a látottakat, de soha nem téveszti el a fókuszt, az ugyanis végig a merényletet végrehajtó nőkön marad. Megismerhetjük a rezsim öröklődési rendjét, az uralkodók közötti erőviszonyokat, de nem veszünk el a politikában, a diktátorok képmutatásában vagy épp a Kimekben. Csak épp megtudjuk, kinek és miért volt kívánatos a különutas testvérként számon tartott Kim Dzsongnam halála.
Kim Dzsongun országáról az a képünk alakulhatott ki, hogy egyfajta kőkorszaki rezsim, amely legalább száz évvel le van maradva a nyugati jóléti társadalmaktól, a szakadék pedig évről évre nő. Ebben is lehet igazság, azonban számtalanszor bizonyították már, hogy képesek a legmodernebb technikákkal is borsot törni az ellenség – főleg az Egyesült Államok – orra alá: a Vezetőn viccelődő Az interjú című film hatására például a Sony stúdió teljes rendszert meghekkelték, egy rakás bizalmas dokumentumot kiszivárogtatva. Három évvel ezután azonban Észak-Korea egy még nagyobb stílű, vérfagyasztó csínyt hajtott végre.
Doan és Siti mindketten nehéz körülmények között élő, fiatal vietnami nők voltak, akiket kecsegtető ajánlattal csábítottak a malajziai fővárosba. Az átveréses videók itthon még mindig egyenlőek a Kész átveréssel, Amerikában és Ázsiában azonban óriási népszerűségnek örvendenek ezek a tematikájú Youtube-csatornák. Egy ilyenben való szereplésre hívják meg a két nőt, a titokzatos álnéven futó háttéremberek pedig mindezért cserébe hírnevet és vagyont ígérnek. El is kezdődnek a próbák, elkészülnek az első viccesnek szánt videók – majd a főattrakciót a Kim Dzsongnam ellen végrehajtott "csíny" jelenti.
A kivégzőosztag kémfilmekbe illő izgalommal mutatja be, hogyan képes egy hatalom a 21. században meggyilkoltatni saját emberét egy baráti ország földjén, az egész világ szeme láttára.
Mindez ráadásul semmiféle retorziót nem vont maga után, még csak a két állam kapcsolata sem szenvedett csorbát. Nehéz eldönteni, ez a hátborzongatóbb, vagy az, hogy Kim Dzsongnam már rég halott volt, amikor a két nő még mindig abban a hitben sms-ezgetett és pózolt, hogy egy egyszerű poént hajtottak végre, ami meghozza nekik a hírnevet. Igazuk is volt – csak épp saját maguk voltak az áldozatok.
A kivégzőosztag (2020), rendezte: Ryan White
Színes, feliratos amerikai dokumentumfilm, 104 perc
A film április közepén látható a távmoziban. Forgalmazza a Magyarhangya.
