SZEMREVALÓ

Gipsy Queen

Mikrofilm

Hüseyin Tabak bokszfilmje nem újítja meg a műfajt, de szociálisan érzékeny csavart ad neki azzal, hogy a Rockyval rokon, igyekvő kitaszított szerepében egy egyedül­álló roma anyát látunk. Ali román bevándorló Hamburgban, aki bármilyen szutykos alkalmi munkát elvállal, hogy eltarthassa két iskolás gyerekét. Nem ilyen reménytelenül kezdte: bokszedző apja sokáig tanította, hogy profi válhasson belőle, de simán kitagadta, amikor házasságon kívül szülte meg kislányát és kisfiát.

Tabak sokkal tudatosabban ötvözi a társadalmi problémákat a sporttematikával, mint a hagyományos bokszfilmek többsége, s könyörtelenül kijelöli a határokat: hiába lobog Aliban a tűz (Alina Șerban szenvedéllyel és földközelien játszik), a nyomor visszahúzza, a kor és a kihagyott évek nem engedik egyenesen a csúcsra törni. Még egy bokszfilmtől is szokatlan naturalizmussal bemutatott végső meccs eredményét sem ismerjük meg – csak annyit tudunk, hogy ha Ali áldozatot is hozott, az nem volt hiába. Tabak sokszor enged a szigorából: ilyenkor megjelenik a halott apa fátyolos tekintetű szelleme, animált pillangók és Ali némileg sztereotip múltja színes szoknyákban, édesbús dallamokra mulató roma asszonyokkal. A nézők jobban járnak, amikor marad a fassbinderi formulánál, miszerint Hamburgban az élet nem könnyű, de a szeretet azért nem halt meg teljesen. Alit hozzá hasonlóan kisiklott életű, szerethető németek veszik körül (Tobias Moretti remekel a Bundesliga-hajú edző szerepében) – a realizmus szele épp csak annyira legyint meg, hogy elgondolkodjunk, de ne érezzük magunkat kellemetlenül.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.