SZEMREVALÓ

Gipsy Queen

Mikrofilm

Hüseyin Tabak bokszfilmje nem újítja meg a műfajt, de szociálisan érzékeny csavart ad neki azzal, hogy a Rockyval rokon, igyekvő kitaszított szerepében egy egyedül­álló roma anyát látunk. Ali román bevándorló Hamburgban, aki bármilyen szutykos alkalmi munkát elvállal, hogy eltarthassa két iskolás gyerekét. Nem ilyen reménytelenül kezdte: bokszedző apja sokáig tanította, hogy profi válhasson belőle, de simán kitagadta, amikor házasságon kívül szülte meg kislányát és kisfiát.

Tabak sokkal tudatosabban ötvözi a társadalmi problémákat a sporttematikával, mint a hagyományos bokszfilmek többsége, s könyörtelenül kijelöli a határokat: hiába lobog Aliban a tűz (Alina Șerban szenvedéllyel és földközelien játszik), a nyomor visszahúzza, a kor és a kihagyott évek nem engedik egyenesen a csúcsra törni. Még egy bokszfilmtől is szokatlan naturalizmussal bemutatott végső meccs eredményét sem ismerjük meg – csak annyit tudunk, hogy ha Ali áldozatot is hozott, az nem volt hiába. Tabak sokszor enged a szigorából: ilyenkor megjelenik a halott apa fátyolos tekintetű szelleme, animált pillangók és Ali némileg sztereotip múltja színes szoknyákban, édesbús dallamokra mulató roma asszonyokkal. A nézők jobban járnak, amikor marad a fassbinderi formulánál, miszerint Hamburgban az élet nem könnyű, de a szeretet azért nem halt meg teljesen. Alit hozzá hasonlóan kisiklott életű, szerethető németek veszik körül (Tobias Moretti remekel a Bundesliga-hajú edző szerepében) – a realizmus szele épp csak annyira legyint meg, hogy elgondolkodjunk, de ne érezzük magunkat kellemetlenül.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.