Gondolta volna a fene: kevesebb előzetesre vágynak a nézők a filmek előtt

  • Szabó Ádám
  • 2019. szeptember 27.

Mikrofilm

Persze Amerikában. De mi megkérdeztük a hazai mozisokat is!

Van, aki értük siet időben a helyére, más viszont pont miattuk áll be akár a megadott vetítési időpont után is popcornért. A The Hollywood Reporter felmérése szerint utóbbiak vannak többségben – legalábbis ami az amerikaiakat illeti.

A közvélemény-kutatás szerint 10-ből 6 amerikai, vagyis a moziba járók 59 százaléka szerint a filmek előtt vetített előzetesek ideális száma valahol egy és három között mozog. A legnagyobb amerikai mozi láncok, mint amilyen az AMC Theatres, a Regal Cinemas vagy a Cinemark Theatres, azonban

öt, vagy akár nyolc előzetest is vetítenek,

mielőtt elkezdődik a film. Sőt, az AMC legtöbb helyszínén 20 perces showműsort sugároz vetítések előtt, előzetesekkel, promókkal, interjúkkal – és persze még több reklámmal. Ennek köszönhetően viszont általában nincs kényszeredett toporgás a terem előtt popcornnal a kezünkben, ugyanis ennyivel hamarabb beülhetünk a helyünkre.

false

 

A Regall 15 -20 a Cinemark 15 percnyi tölteléket vetít az előadások előtt. A felmérés szerint leginkább a Z és a millenniumi generációt érdeklik a trailerek. Habár az előzetesek ma már elsősorban az interneten hódítanak, így is a filmmarketing egyik leghatékonyabb eszközei – nem csoda, hogy foggal-körömmel ragaszkodnak hozzá Hollywoodban. 2014-ben az amerikai Színháztulajdonosok Országos Szövetsége azonban azt szorgalmazta, hogy a stúdiók csak öt hónappal a bemutató előtt kezdjék reklámozni filmjeiket, előzeteseikkel pedig maradjanak két perc alatt – évente mindössze két kivételt javasoltak stúdiónként.

Megkérdeztük a hazai mozi láncokat,

itthon hogyan áll a helyzet.

Buda Andrea, a Cinema City marketing- és PR-igazgatója szerint náluk általában négy előzetes kerül a filmek elé, plusz esetenként egy ún. teaser, ami körülbelül egyperces.

Az USA-ban megszokott 30-40 percnyi előzetes műsor Magyarországon nem több 15-20 percnél. Általában nem is panaszkodnak a nézők, hiszen ők is várják az előzeteseket, sok esetben ugyanis ezek alapján döntik el, mit néznek meg legközelebb. „Legfeljebb a Star Wars vagy más, kiemelt blockbuster idején merülhet fel panasz, amikor az előzetesek mellett a teljes reklámidő is el van adva, ami maximum 12 perc lehet” – magyarázta Buda Andrea. Ebben az esetben is inkább az okozhat problémát, hogy maga a film is iszonyú hosszú – az itthon is rekordokat döntögető Bosszúállók: Végjáték például felülről súrolja a 3 órát.

false

Hasonló gondok adódhatnak a Pixar vagy a Disney egész estés animációs filmjeivel: az elsősorban még mindig gyerekeket megcélzó mozik mintha egyre hosszabbak lennének (a Verdák 3. és a Coco 105 percesek, A hihetetlen család 2. viszont már kétórás), ráadásul jellemzően egy extra kisfilmmel érkeznek. A Coco előtt vetített Olaf karácsonyi kalandja például 20 percre rúgott – egy kicsit kései vetítés esetében reklámokkal, előzetesekkel, kisfilmmel és magával a mozival együtt máris bőven túl vagyunk a pizsiosztáson, mire kisétálunk a moziból.

A már említett Coco esetében épp ezért tiltakoztak a szülők a közösségi médiában a kisfilm ellen.A budapesti művész mozikat üzemeltető Budapestfilm Zrt. vagyonkezelési és mozi üzemeltetési vezetője, Hegedűs László szerint náluk általában három előzetes megy le a filmek előtt, ezek hossza a reklámokkal együtt átlagosan 8 perc. Hogy mindez megfelel-e a nagyérdeműnek, arról egyelőre nem kaptak visszajelzést; a közönségük egyszerűen megbarátkozott a helyzettel.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.