Ha tényleg így bánunk a menekültekkel, nagyon nagy baj van

  • Gera Márton
  • 2018. január 25.

Mikrofilm

Egy holland rendező megmutatta, hogyan fogadják a menedékkérőket.

Ülnek a javarészt afrikai menekültek az iskolapadban, néznek maguk elé, és várnak valamire, ami jobb, szebb, normálisabb, mint ami eddig volt. Ott áll velük szemben a szépen felöltözött férfi, a vasalt inges bürokrata, a tanár, aki megkérdi ugyan tőlük, hogy mire vágynak, de percekkel később az arcukba mondja, hogy nem kellenek ide, menjenek haza. Felelhetnek bármit, a férfi rendre ezt hajtogatja, mondja és mondja, ameddig el nem veszi nagyjából mindentől ezeknek az embereknek a kedvét.

Jelenet a dokumentumfilmből

Jelenet a dokumentumfilmből

 

Furcsa egy doksi az Idegenek a Paradicsomban: ugyanazt a szituációt meséli el három nézőpontból, a kiindulópont viszont mindig megegyezik. Vannak a kiszolgáltatottak, és van a hatalmi helyzetben lévő, aki úgy él vissza a helyzetével, hogy még élvezi is. Guido Hendrikx rendező egyetlen percig sem kertel, rögtön a néző képébe vágja, mi az, amivel ezek az emberek oly gyakran találkoznak itt: a hatalmi arroganciával, a személytelenséggel, meg azzal, hogy masszaként kezelik őket, és vannak, akik simán azt mondják rájuk, hogy robbantani jöttek. Ami viszont a dokumentumfilm hibája, az leginkább az, hogy néha ijesztően túltolja a valósággal és a fikcióval való játékot: sokszor azért jövünk zavarba, mert fogalmunk sincs, mennyire van ez az egész megírva, ami egy doksi esetében nem túl jó benyomás.

Stranger in Paradise [TRAILER]

Openingsfilm IDFA 2016 Special Jury Award for Dutch Documentary, IDFA 2016 ’If Lars von Trier were to make a documentary about the current imigration crisis in Europe, it might very well turn out like Stranger in Paradise.’

Hendrikx kamerája ugyanakkor olyan közel megy a szerencsétlen sorsú emberekhez, amennyire csak tud: látjuk, ahogy nem értik, mi történik, értetlenül néznek az előttük álló férfira, amikor arról magyaráz, hogy „túl sok a bevándorló, csináljatok inkább otthon forradalmat, de ne gyertek”. Válaszok persze nincsenek, csupán a nem éppen megnyugtató bemutatása annak, hogy így mennek a dolgok.

A filmet ma este vetítik a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik. Ajánlók, előzetesek, toplisták, és még sok minden más a Mikrofilmen!

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.