Ha tényleg így bánunk a menekültekkel, nagyon nagy baj van

  • Gera Márton
  • 2018. január 25.

Mikrofilm

Egy holland rendező megmutatta, hogyan fogadják a menedékkérőket.

Ülnek a javarészt afrikai menekültek az iskolapadban, néznek maguk elé, és várnak valamire, ami jobb, szebb, normálisabb, mint ami eddig volt. Ott áll velük szemben a szépen felöltözött férfi, a vasalt inges bürokrata, a tanár, aki megkérdi ugyan tőlük, hogy mire vágynak, de percekkel később az arcukba mondja, hogy nem kellenek ide, menjenek haza. Felelhetnek bármit, a férfi rendre ezt hajtogatja, mondja és mondja, ameddig el nem veszi nagyjából mindentől ezeknek az embereknek a kedvét.

Jelenet a dokumentumfilmből

Jelenet a dokumentumfilmből

 

Furcsa egy doksi az Idegenek a Paradicsomban: ugyanazt a szituációt meséli el három nézőpontból, a kiindulópont viszont mindig megegyezik. Vannak a kiszolgáltatottak, és van a hatalmi helyzetben lévő, aki úgy él vissza a helyzetével, hogy még élvezi is. Guido Hendrikx rendező egyetlen percig sem kertel, rögtön a néző képébe vágja, mi az, amivel ezek az emberek oly gyakran találkoznak itt: a hatalmi arroganciával, a személytelenséggel, meg azzal, hogy masszaként kezelik őket, és vannak, akik simán azt mondják rájuk, hogy robbantani jöttek. Ami viszont a dokumentumfilm hibája, az leginkább az, hogy néha ijesztően túltolja a valósággal és a fikcióval való játékot: sokszor azért jövünk zavarba, mert fogalmunk sincs, mennyire van ez az egész megírva, ami egy doksi esetében nem túl jó benyomás.

Stranger in Paradise [TRAILER]

Openingsfilm IDFA 2016 Special Jury Award for Dutch Documentary, IDFA 2016 ’If Lars von Trier were to make a documentary about the current imigration crisis in Europe, it might very well turn out like Stranger in Paradise.’

Hendrikx kamerája ugyanakkor olyan közel megy a szerencsétlen sorsú emberekhez, amennyire csak tud: látjuk, ahogy nem értik, mi történik, értetlenül néznek az előttük álló férfira, amikor arról magyaráz, hogy „túl sok a bevándorló, csináljatok inkább otthon forradalmat, de ne gyertek”. Válaszok persze nincsenek, csupán a nem éppen megnyugtató bemutatása annak, hogy így mennek a dolgok.

A filmet ma este vetítik a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik. Ajánlók, előzetesek, toplisták, és még sok minden más a Mikrofilmen!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.