Ha tényleg így bánunk a menekültekkel, nagyon nagy baj van

  • Gera Márton
  • 2018. január 25.

Mikrofilm

Egy holland rendező megmutatta, hogyan fogadják a menedékkérőket.

Ülnek a javarészt afrikai menekültek az iskolapadban, néznek maguk elé, és várnak valamire, ami jobb, szebb, normálisabb, mint ami eddig volt. Ott áll velük szemben a szépen felöltözött férfi, a vasalt inges bürokrata, a tanár, aki megkérdi ugyan tőlük, hogy mire vágynak, de percekkel később az arcukba mondja, hogy nem kellenek ide, menjenek haza. Felelhetnek bármit, a férfi rendre ezt hajtogatja, mondja és mondja, ameddig el nem veszi nagyjából mindentől ezeknek az embereknek a kedvét.

Jelenet a dokumentumfilmből

Jelenet a dokumentumfilmből

 

Furcsa egy doksi az Idegenek a Paradicsomban: ugyanazt a szituációt meséli el három nézőpontból, a kiindulópont viszont mindig megegyezik. Vannak a kiszolgáltatottak, és van a hatalmi helyzetben lévő, aki úgy él vissza a helyzetével, hogy még élvezi is. Guido Hendrikx rendező egyetlen percig sem kertel, rögtön a néző képébe vágja, mi az, amivel ezek az emberek oly gyakran találkoznak itt: a hatalmi arroganciával, a személytelenséggel, meg azzal, hogy masszaként kezelik őket, és vannak, akik simán azt mondják rájuk, hogy robbantani jöttek. Ami viszont a dokumentumfilm hibája, az leginkább az, hogy néha ijesztően túltolja a valósággal és a fikcióval való játékot: sokszor azért jövünk zavarba, mert fogalmunk sincs, mennyire van ez az egész megírva, ami egy doksi esetében nem túl jó benyomás.

Stranger in Paradise [TRAILER]

Openingsfilm IDFA 2016 Special Jury Award for Dutch Documentary, IDFA 2016 ’If Lars von Trier were to make a documentary about the current imigration crisis in Europe, it might very well turn out like Stranger in Paradise.’

Hendrikx kamerája ugyanakkor olyan közel megy a szerencsétlen sorsú emberekhez, amennyire csak tud: látjuk, ahogy nem értik, mi történik, értetlenül néznek az előttük álló férfira, amikor arról magyaráz, hogy „túl sok a bevándorló, csináljatok inkább otthon forradalmat, de ne gyertek”. Válaszok persze nincsenek, csupán a nem éppen megnyugtató bemutatása annak, hogy így mennek a dolgok.

A filmet ma este vetítik a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik. Ajánlók, előzetesek, toplisták, és még sok minden más a Mikrofilmen!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.