Film

Hol a vér?

Vámpírok Bronx ellen

  • SzSz
  • 2020. november 22.

Mikrofilm

Negyedszázada a vérszívónak öltözött Eddie Murphy még Brooklyn életét bolygatta fel – hol van már a kukában rakott tűz felett összegyűlő söpredék, a föld fölött gomolygó köd és a szétírt falak által határolt sikátor!

Brooklyn immár a bubble tea-ről, az újhullámos bagelezőiről és hipszterhordáiról nevezetes, ahol – ha hinni lehet az urbanisztikai magazinoknak és influenszereknek – bűnnek nyoma sincs. Már ha nem vesszük annak, hogy 10 dollárt is elkérnek egy frappuccinóért.

A Netflix tinihorrorja épp ez ellen a folyamat ellen emeli fel a szavát: a dzsentrifikáció lassan New York egy másik, legendás városrészét is felemészti, a helyi fiatalok azonban nem hagyják magukat. A film jól illeszkedik a streamingszolgáltató elmúlt pár évének szemmel látható irányvonalába – az elnyomottak/
etnikumok/kisebbségek fennmaradásáért és elfogadásáért folytatott harca azonban eddig elsősorban sorozatokat ihletett (Az én környékem; Egyszerre egy nap; Gentefied). A Vámpírok Bronx ellen problémája nem az, hogy rövid, épp ezért nem is igyekszik kibontani az összetett kérdést, hanem az, hogy gyakorlatilag semmije nincs a remek alapötletén kívül.

A premissza ugyanis ígéretes: egyre másra zárnak be Bronx helyi üzletei; egy rejtélyes társaság először felvásárolja a boltokat, majd szép lassan egyre több helyinek is nyoma vész. Az ügy­buzgóságáról ismert Polgármesterke épp ezért utcabált rendez, hogy megmentse kedvenc ABC-jét – haverjaival azonban felfedezi, hogy nem egy egyszerű nagyvállalat áll a dolgok mögött, hanem a hasonlóan félelmetes vámpírok. Hófehér, jómódú, piperkőc bagázs, akik el akarják tüntetni a föld színéről a környék színes etnikumait – az üzenet legalább annyira ötletes, mint amennyire egyértelmű, Osmany Rodriguez rendező azonban megelégszik a menő kétsoros leírással, és gyakorlatilag semmit nem hoz ki a filmből. A hasonló sztorijú Idegen arcok a horror és a komédia terén sem mert bemocskolódni, a Vámpírok Bronx ellen mindkét téren matinészerűen vérszegény marad.

Elérhető a Netflixen

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.