Film

Nincs gonosz

  • 2020. november 22.

Mikrofilm

„Hol zsarnokság van, ott zsarnokság van…” – Illyés szavaival –, és akkor ott a zsarnokság az, ami egyáltalán van. Nemcsak az ötvenes évek Magyarországán, hanem például napjaink Iránjában. Ahol nem lehet másként élni: általa vagy ellenében, de csakis az egyeduralkodó ideológia (az iszlám dogmatikusan értelmezett változata) szerint. Ahol az ember (mint Mohammad Raszulof filmjében) édesanyját ápoló fiú, a nehézségeket feleségével közösen leküzdő férj, gyengéden szerető apa – és hajnalban csak egy pillanatig mered maga elé üres tekintettel a piros lámpánál, útközben a munkahelyére, ahol egy automatizált rendszer segítségével halálraítélteket akaszt. Ahol az ember börtönszolgálatra vezényelt sorkatona, aki inkább megszökik, mintsem hogy végrehajtson egy kivégzést. Ahol egy másik sorkatona igenis vállalja a kellemetlen, de eltávozással jutalmazott feladatot, ám menyasszonya családja éppen az ő (politikai okokból elítélt!) áldozatát gyászolja.

Lélekszámra vetítve az Iszlám Köztársaságban végzik ki a világon a legtöbb embert, így az ehhez a gyakorlathoz való viszonyulás önmagában súlyos morális problémákat vet fel, ám a példázat voltában összefüggő négy történet hátterében feltáruló társadalomkép nem kevésbé gyomorszorító. Az idei berlini filmfesztivál fődíja nemcsak a művészi megvalósításnak, de a hazájában üldözött rendező emberi bátorságának is szólt. Mely bátorság feltétlen elismerést érdemel, akkor is, ha magának a filmnek katartikus erejét számos következetlenség, valószerűtlenség és didaktikus megoldás csökkenti.

Forgalmazza a Cirko Film

Neked ajánljuk

Farkas farkasnak embere

Évszázadok alatt sokat fejlődtek a történetmesélés eszközei, a korábban tűz mellett elmesélt legendákat mára a live-ozás váltotta fel, a westernfilmek pedig valahol a kettő között helyezkednek el.

Ember embernek

A Piroska és a farkasnak van egy olyan változata, amelyben a gonosz farkas hozzá sem tud nyúlni kiszemelt, fiatal áldozatához, mert megégeti a kislány aranykámzsája.

Mert ez műanyag

Előfordul, hogy néhány tárgy megpillantása egy egész, rég eltemetett emléksort hoz elő. Pontosan ezzel ajándékoz meg minket e kiállítás, amely sokkal többet is ad, mint amennyit a címe ígér. Gyermekkori álmainkat hozza közelebb.

Közös pillanataink

  • Erdei Krisztina

A világ sosem volt túl biztonságos hely, ám napjainkban annyi krízishelyzet adódik, hogy a művészet is a gondozás, a gondoskodás fogalma és gyakorlata felé fordult.

Mantrafelhő

A kötet verseit olvasva mintha egy buborékba kerülnénk. De nem abba a fajtába, amely távol tartja a külvilágot, éppen ellenkezőleg. A gömb homorú fala időnként torzítja a kinti látványt, máskor élesebbé teszi a részleteket, aki pedig kívülről pillant ránk, minket láthat torzabbnak akár.

Egy emlékmű emlékei

  • Antoni Rita

Budapest Főváros Önkormányzata 2020 tavaszán indította el a Háborúkban megerőszakolt nők emlékezete című projektjét, amely 2023 tavaszán egy emlékmű átadásával zárul majd az I. kerületben.

Szeretetcsomag

„Van egy fennköltlelkű magyar asszony fenn a Várban, aki minden nap igyekszik egy könnyet letörölni, aki minden hétköznapot is a szeretet ünnepévé igyekszik varázsolni.” Sipőcz Jenő fővárosi polgármester hálálkodott e szavakkal Horthy Miklós nejének, miután a kormányzóné 2500 ún. szeretetcsomagot ajánlott föl az árvák javára.

Letéve

Szakápolási központokban ápolnák a jövőben azokat az idős, állandó orvosi felügyeletre nem szoruló, ám az önálló életvitelre már csak segítséggel képes embereket, akikről eddig jobb híján a kórházak gondoskodtak.

„Hogy visszataláljunk”

Három most futó színdarabban is középkorú, életközepi problémákkal szembenéző nőalakot formál meg, róluk beszélgettünk az egy ideje már szabadúszóként dolgozó színésznővel.

„Az utolsó pillanat”

Haditudósítóként járta évekig a Donbaszt az ukrán és szeparatista oldalon is, az erről szóló könyve az idén magyarul is megjelent. A Donbasz – Nászutas lakosztály a Háború Hotelben az orosz–ukrán konfliktus gyökereiig hatol, s azt is bemutatja, hogy milyen volt az élet az invázió előtt. A szlovákiai szerzővel a kézirata lezárása utáni időkről is beszélgettünk.