Animációs film

Így neveld a sárkányodat 3.

  • - kg -
  • 2019. március 28.

Mikrofilm

Aki nevelt már sárkányt, és az is, aki nem, pontosan átérezheti, milyen kínokkal jár az elengedés, miféle sajgás járja át az ember szívét, ha a keblünkön melengetett tűzokádó elhagyja a családi fészket. A szó szoros értelmében kirepül. Ennek oka a külföldi továbbtanulás éppúgy lehet, mint a párválasztás, csak hogy az otthonelhagyás két leggyakoribb sárkány-okát említsük. A sárkány-viking együttélést hirdető animációs filmsorozat harmadik és talán utolsó részében van ugyan egy velejéig gonosz alak, aki már a vikinganyatejjel szívta magába a bigott sárkányellenességet, de ő csak afféle kötelező tartozék, elvégre nincs az az animációs stúdió, amely gyerekeknek kedves főgonosz nélkül rábólintana egy ilyen költséges produkcióra. A legszebb mégis az ebben az egész sárkányosdiban, hogy a jó és a rossz látványos (és látvány dolgában nem lehet okunk panaszra) összecsapása nélkül is megállna mind az összes lábán a sztori. Az pedig nem más, mint egy viking- és sárkányfi felnövéstörténete. A vikingnemzetség apró-cseprő, komikus történéseivel (ki hol hagyta a falábát és ki kiben a kiskését?) a háttérben, különösebb kardcsörtetés nélkül is simán lejátszhatták volna a felnőttkorba érés dilemmáit, például, hogy mi történik egy fajok feletti barátsággal, ha sárkánycsajok és emberlányok tűnnek fel a képben. Így viszont olykor rabul kell ejteni és ki kell szabadítani valakit, de a pazar animációs fennforgás közepette sosem kérdés, hogy mi az igazi tét. Az, hogy mi történik Hablaty (fiú) és Fogatlan (sárkány) csodás barátságával.

Forgalmazza a UIP–Duna Film

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.