Itt a bizonyíték, hogy az apró független veri a nagy hollywoodit

  • Szabó Ádám
  • 2020. április 13.

Mikrofilm

A lábujj stimmel, mégis micsoda különbség!

A Lidérces mesék éjszakája című, rövid horrorsztorikból álló könyv első része 1981-ben jelent meg, majd 10 év alatt trilógiává bővült. A tengerentúlon igazi kis kultstátusz veszi körül a regényeket, így elkerülhetetlen volt, hogy Hollywood is rátegye mancsát a franchise-ra. Guillermo del Toro produceri felügyelete alatt, André Øvredal rendezésében született meg a mozi, melyet nálunk tavaly novemberben mutattak be. Mi nem igazán voltunk oda a filmért, hiszen az inkább hasonlított egy tábortűz melletti fáradt ijesztgetésre, mint egy kellemes horrorfilmre. Már akkor is feltűnő volt azonban, hogy a rémmesékben van potenciál, csak épp a stúdió által erőltetett 16-os karika (meg az elvárás, hogy a különálló történeteket mindenképpen egybefüggő sztorivá facsarják össze) megfojtotta az egészet.

Lidérces mesék éjszakája

Főhőseink a bullying elől egy öreg házba menekülnek, ahol felélesztenek egy bosszúszomjas szellemet, aki maga is kénytelen volt végigszenvedni gyerekkorát. Guillermo del Toro az Oscarja után megelégszik immár annyival is, hogy karrierje hátralévő részében producerként minden olyan filmre ráragasztja a nevét, ahol feltűnik egy félelmetes gótikus torony, egy baljósan károgó holló vagy egy csípőre tett kezű madárijesztő.

Az AV Club jóvoltából most azonban megnézhetjük, milyen, amikor a Lidérces mesék éjszakájának egyik történetét független alkotók adaptálják filmre, akiket nem nyomaszt semmiféle felsőbb elvárás. Neal O’Bryan és Chad Thurman stop-motion animációs technikával gondolták újra Alvin Schwartz könyvének egyik leghíresebb darabját, a Lábujjat. Ebben egy szegény, éhező kisfiú egy lábujjat talál, amit megpróbál megenni, ám egyszer csak megjelenik a testrész gazdája.

A Radírfejet idéző kisfilm fura, ijesztő és szórakoztató, tehát minden, ami a del Toro-féle film nem volt. De hogy ne csak a levegőbe beszéljünk, íme, hogyan nézett ki ugyanez a jelenet a hollywoodi adaptációban:

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.