Itt a bizonyíték, hogy az apró független veri a nagy hollywoodit

  • Szabó Ádám
  • 2020. április 13.

Mikrofilm

A lábujj stimmel, mégis micsoda különbség!

A Lidérces mesék éjszakája című, rövid horrorsztorikból álló könyv első része 1981-ben jelent meg, majd 10 év alatt trilógiává bővült. A tengerentúlon igazi kis kultstátusz veszi körül a regényeket, így elkerülhetetlen volt, hogy Hollywood is rátegye mancsát a franchise-ra. Guillermo del Toro produceri felügyelete alatt, André Øvredal rendezésében született meg a mozi, melyet nálunk tavaly novemberben mutattak be. Mi nem igazán voltunk oda a filmért, hiszen az inkább hasonlított egy tábortűz melletti fáradt ijesztgetésre, mint egy kellemes horrorfilmre. Már akkor is feltűnő volt azonban, hogy a rémmesékben van potenciál, csak épp a stúdió által erőltetett 16-os karika (meg az elvárás, hogy a különálló történeteket mindenképpen egybefüggő sztorivá facsarják össze) megfojtotta az egészet.

Lidérces mesék éjszakája

Főhőseink a bullying elől egy öreg házba menekülnek, ahol felélesztenek egy bosszúszomjas szellemet, aki maga is kénytelen volt végigszenvedni gyerekkorát. Guillermo del Toro az Oscarja után megelégszik immár annyival is, hogy karrierje hátralévő részében producerként minden olyan filmre ráragasztja a nevét, ahol feltűnik egy félelmetes gótikus torony, egy baljósan károgó holló vagy egy csípőre tett kezű madárijesztő.

Az AV Club jóvoltából most azonban megnézhetjük, milyen, amikor a Lidérces mesék éjszakájának egyik történetét független alkotók adaptálják filmre, akiket nem nyomaszt semmiféle felsőbb elvárás. Neal O’Bryan és Chad Thurman stop-motion animációs technikával gondolták újra Alvin Schwartz könyvének egyik leghíresebb darabját, a Lábujjat. Ebben egy szegény, éhező kisfiú egy lábujjat talál, amit megpróbál megenni, ám egyszer csak megjelenik a testrész gazdája.

A Radírfejet idéző kisfilm fura, ijesztő és szórakoztató, tehát minden, ami a del Toro-féle film nem volt. De hogy ne csak a levegőbe beszéljünk, íme, hogyan nézett ki ugyanez a jelenet a hollywoodi adaptációban:

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.