A karantén nyertesei: az éneklő trollok

  • Szabó Ádám
  • 2020. április 15.

Mikrofilm

A nagy hollywoodi stúdiók a bezárt mozik ellenére is kaszálnak - a helyzet vesztesei így egyedül mi, nézők vagyunk.

Különc tigrisbolondokat, aktualitását továbbra sem vesztő vírusmozit és családi filmeket néznek az emberek a karanténba zárt Amerikában - írtuk nemrég. A helyzet Európában is változatlan: a mozik továbbra is zárva tartanak, így az emberek az online szolgáltatókhoz fordulnak szórakozásért; a szünetelő forgatások azonban lassan a jövő évi mozinaptárat fenyegetik.

A lemondás- és halasztáscunami közepette üdítő kivételt jelent James Gunn Twitter-bejelentése, miszerint a koronavírus az Suicide Squad folytatását, valamint A galaxis őrzői harmadik részét sem érinti, így azok várhatóan csúszás nélkül érkeznek majd a vászonra. Apró szépséghiba, hogy előbbi bemutatója jövő augusztusra van kitűzve, utóbbinak viszont még tervezett időpontja sincs. Gunn bejelentésének tehát inkább egyfajta kedélyjavító célja volt, hiszen továbbra sem tudni, a következő Marvel-mozi, az eredetileg május 1-re tervezett Fekete özvegy végül mikor kerül a mozikba.

Vírusfilm, tigrisek és családi mozik mennek nagyot a karanténba zárt Amerikában

Mozi helyett otthon filmeznek az emberek, szinte az összes szolgáltató nézettsége emelkedett. Ahogy arról mi is hírt adtunk, a koronavírus, nagyjából az egész országgal szinkronban Hollywoodot is a padlóra küldte: mára bezártak a mozik és színházak, az emberek többsége pedig karanténba vonult.

A járványhelyzet okozta bevételkiesést mérséklendő több stúdió is úgy döntött, elérhetővé teszi az online platformok számára friss mozifilmjeit.

Így járt az Előre, amelyet talán a legrosszabb időpontban mutattak be, így a stúdiófilmek közül ez szívott a legnagyobbat. De itt volt a bemutatója az év első botrányfilmjének; vagy épp a nagysikerű A láthatatlan embernek, ami még Drakulát is feltámasztotta. A legmerészebbet azonban a Universal stúdió lépte meg: mozi helyett azonnal

az internetre küldte az egyik nagy dobását,

a 2016-os Trollok című zenés animációs film folytatását, a Trollok a világ körült. A húzás pedig bejött: soha egyetlen film sem debütált ilyen jól a nagy online videótékákon (ezek azok a platformok, ahol előfizetési díj helyett az adott filmért kell fizetni, akárcsak az ősidőkben a videótékákban; az Amazont, a Comcast-et, az Apple-t és a FandangoNow-t számítják ide).

Trollok a világ körül

Trollok a világ körül

Fotó: imdb

A filmet 19,99$-ért (közel 6500 HUF) lehet 48 órára kikölcsönözni, ami méltányos ajánlat, ha azt nézzük, hogy ennyiből egy négytagú család nemhogy Amerikában, de Magyarországon sem igen ússza meg a mozidélutánokat. Ugyan az Universal nem közölt pontos adatokat, így kénytelenek vagyunk elhinni, amit a stúdió kommunikál, miszerint a Trollok nemcsak a legjobb digitális premier számait, de a legtöbb hétvégi kölcsönzés rekordját is felülmúlta. Hasonló technikával eddig csak a Netflix élt: ők sem közölnek nézettségi adatokat, kivéve, ha épp valamilyen világrengető rekordnézettséggel szeretnének hencegni.

Mielőtt bárki hanyatt feküdne a Trollok a világ körül eredményei miatt, érdemes megnézni a körülményeket. Egyrészt nagyon is érthető, hogy ennyien kíváncsiak voltak a filmre, hiszen ez az első alkalom, hogy egy moziba szánt sikerfilm a szokásos 90 napos ablakot mellőzve azonnal elérhető az interneten. A mese első része sikeres volt, még ha nem is kiugró: világszinten közel

350 millió dollárt szedett össze,

azaz épp eleget ahhoz, hogy a stúdió megszavazzon 100 milliót a folytatás elkészítésére. A második résznek a videótékákban ráadásul nem volt valódi ellenfele, hiszen az ott elérhető filmek ha rövid ideig is, de már láthatóak voltak a moziban.

Másrészt azonban nem egy Pixar-moziról, vagy egy hatalmas költségvetésű animációs filmről van szó, amelynek csak a marketingjére elköltenek annyit, amennyiből az egész Trollok 2-t összehozták. Azaz a Universal tökéletes filmet választott ki a történelmi bemutatóhoz: ahhoz épp elég nagy, hogy érdekelje az embereket, de annyira mégsem, hogy ragaszkodjanak a mozis bemutatóhoz.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.